A válaszadó csoport tulajdonságait figyelembe kell venni a kérdések megfogalmazásakor. A kérdőíves kutatások által könnyebben elérhető populáció általában a társadalom középrétegeit jelenti, vagyis a legalsó és a felsőbb osztályok képviselőit inkább célzottan, előzetes szűréssel, kvótázással tudjuk elérni. Felmerülhet ugyanakkor a kérdés, hogy mit tegyünk, ha a vizsgálni kívánt célcsoport jól körülírható, de elérésük nehezen kivitelezető (például ha szeretnénk a palackos gázfogyasztók körét vizsgálni). Probléma lehet még, hogy a kutatáshoz definiált alapsokaság demográfiai megoszlásairól nem áll rendelkezésre megfelelő információ, így a minta reprezentativitása is sérülhet (illetve többnyire nem biztosítható). Kompromisszumos megoldásként a legtöbb fogyasztói megkérdezésnél a hazai felnőtt lakosságot tekintik alapsokaságnak, majd a kialakuló mintából kisebb-nagyobb részeket különítenek el, úgynevezett almintákat hoznak létre a speciális, a téma szempontjából célzottan vizsgálható válaszadói kör véleményének megismerésére. Minél heterogénebb a válaszadók csoportja, annál nehezebb egységes kérdőívet kialakítani mindenki számára, és annál nagyobb a válaszadói hibák, hiányzó adatok valószínűsége. Általában nem kivitelezhető több kérdőív együttes használata egy vizsgálatban, hiszen ez tovább növeli a hibalehetőségek számát, kockázatát. Ezekben az esetekben – ha a megkérdezettek tudásszintje jelentősen különbözhet – el kell dönteni, hogy a pontosabb, mélyebb információkat kívánjuk összegyűjteni, és így kizárólag az ezeket birtokló csoportokra koncentrálunk, vagy olyan kérdőívet állítunk össze, amely mindenki számára megválaszolható kérdéseket tartalmaz (akár a téma mélyebb ismerete nélkül is).