Tartalomjegyzék

• Sport, életmód, egészség
• Impresszum
• Bevezető
• chevron_right1. A sport története, az olimpizmus
  • 1.1. A kultúra és testkultúra fogalma, összefüggése és típusai
  • chevron_right1.2. A magyar sport társadalmi beilleszkedése és hatása a kezdetektől napjainkig
    • 1.2.1. A magyar testkultúra a kezdetektől a XV. századig
    • 1.2.2. Testkultúránk a kései feudalizmus korában (XVI–XVII. század)
    • 1.2.3. A polgári testkultúra csírái Magyarországon és a reformkor (XVIII–XIX. század eleje)
    • 1.2.4. A Habsburg-önkényuralom testkultúrája (1849–1867)
    • 1.2.5. A Monarchia testkultúrájának rövid foglalata (1867–1918)
    • 1.2.6. Testkultúránk a két világháború között (1919–1945)
    • 1.2.7. A koalíciós és a pártállami sportmodell kialakulása (1948–1956)
    • 1.2.8. A kádárista pártállami testkultúra (1956–1989)
    • 1.2.9. Testkultúránk új kihívások előtt a rendszerváltozás után
  • chevron_right1.3. Az olimpizmus
    • 1.3.1. Az újkori olimpizmus kialakulása
    • 1.3.2. Megalakul a Nemzetközi Olimpiai Bizottság
    • 1.3.3. Az olimpizmus eszmei alapjai
    • 1.3.4. Az újkori olimpiai játékok előkészületei
    • 1.3.5. A Magyar Olimpiai Bizottság megalakulása és szereplésünk az első újkori olimpián
    • 1.3.6. Olimpiai eredményeink társadalomtörténeti elemzése
  • Ajánlott irodalom
• chevron_right2. Nemzetek, sportágak, tendenciák az újkori olimpiák tükrében
  • chevron_right2.1. Nyári olimpiai sportágak
    • chevron_right2.1.1. Egyéni sportágak
      • 2.1.1.1. Asztalitenisz (table tennis)
      • 2.1.1.2. Atlétika (track and field)
      • 2.1.1.3. Birkózás (wrestling)
      • 2.1.1.4. Cselgáncs (judo)
      • 2.1.1.5. Evezés (rowing)
      • 2.1.1.6. Íjászat (archery)
      • chevron_right2.1.1.7. Kajak-kenu (canoe-kayak)
        • 2.1.1.7.1. Kajak-kenu (canoe-kayak flatwater)
        • 2.1.1.7.2. Szlalom kajak-kenu (canoe-kayak slalom)
      • chevron_right2.1.1.8. Kerékpár (cycling)
        • 2.1.1.8.1. Országúti kerékpár (road race)
        • 2.1.1.8.2. Pályakerékpár (track)
        • 2.1.1.8.3. Hegyikerékpár (mountain bike)
        • 2.1.1.8.4. BMX
      • 2.1.1.9. Lovassport (equestrian)
      • 2.1.1.10. Ökölvívás (boxing)
      • 2.1.1.11. Öttusa (pentathlon)
      • 2.1.1.12. Ritmikus gimnasztika (rhythmic gymnastics)
      • 2.1.1.13. Sportlövészet (shooting)
      • 2.1.1.14. Súlyemelés (weight-lifting)
      • 2.1.1.15. Szörf (surfing)
      • 2.1.1.16. Taekwondo
      • 2.1.1.17. Tenisz (tennis)
      • 2.1.1.18. Tollaslabda (badminton)
      • chevron_right2.1.1.19. Torna (gymnastics)
        • 2.1.1.19.1. Sporttorna (artist gymnastics)
        • 2.1.1.19.2. Gumiasztal (trampoline)
      • 2.1.1.20. Triatlon (triathlon)
      • chevron_right2.1.1.21. Úszással kapcsolatos sportágak
        • 2.1.1.21.1. Úszás (swimming)
        • 2.1.1.21.2. Műugrás (diving)
        • 2.1.1.21.3. Szinkronúszás (synchronized swimming)
        • 2.1.1.21.4. Nyílt vízi hosszútávúszás (openwater swimming)
      • 2.1.1.22. Vitorlázás (sailing)
      • 2.1.1.23. Vívás (fencing)
    • chevron_right2.1.2. Csapat sportágak
      • chevron_right2.1.2.1. Baseball (baseball), softball (softball)
        • 2.1.2.1.1. Baseball (baseball)
        • 2.1.2.1.2. Softball (softball)
      • 2.1.2.2. Gyeplabda (hockey)
      • 2.1.2.3. Kézilabda (handball)
      • 2.1.2.4. Kosárlabda (basketball)
      • 2.1.2.5. Labdarúgás (football)
      • chevron_right2.1.2.6. Röplabda (volleyball) és strandröplabda (beach volleyball)
        • 2.1.2.6.1. Röplabda (volleyball)
        • 2.1.2.6.2. Strandröplabda (beach volleyball)
      • 2.1.2.7. Vízilabda (waterpolo)
  • chevron_right2.2. Téli olimpiai sportágak
    • 2.2.1. Jégkorong (hockey)
    • 2.2.2. Jégteke (curling)
    • chevron_right2.2.3. Korcsolya (skating)
      • 2.2.3.1. Műkorcsolya (figure skating)
      • 2.2.3.2. Gyorskorcsolya (speed skating)
      • 2.2.3.3. Rövidpályás gyorskorcsolya (short track speed skating)
    • chevron_right2.2.4. Sí (ski)
      • chevron_right2.2.4.1. Alpesi sí (Alpine skiing)
        • 2.2.4.1.1. Lesiklás (downhill)
        • 2.2.4.1.2. Műlesiklás (slalom)
        • 2.2.4.1.3. Óriás-műlesiklás és szuper-óriásműlesiklás (giant slalom and Super-G)
      • 2.2.4.2. Északi összetett (Nordic combined event)
      • chevron_right2.2.4.3. Hódeszka (snowboarding)
        • 2.2.4.3.1. Félcső (half-pipe)
        • 2.2.4.3.2. Párhuzamos óriás-műlesiklás (parallel giant slalom)
        • 2.2.4.3.3. Snowboardcross
      • chevron_right2.2.4.4. Síakrobatika (freestyle skiing)
        • 2.2.4.4.1. Buckasízés (single moguls, old school-vonal)
        • 2.2.4.4.2. Ugrás (aerials new school-vonal)
      • 2.2.4.5. Sífutás (cross-country)
      • 2.2.4.6. Síugrás (ski-jump)
    • 2.2.5. Sílövészet (biathlon)
    • chevron_right2.2.6. Szánkó (toboggan)
      • 2.2.6.1. Bob (bobsleigh)
      • 2.2.6.2. Szánkó (luge)
      • 2.2.6.3. Szkeleton (skeleton)
  • Ajánlott irodalom
• chevron_right3. Sporttudomány és tudományelmélet
  • chevron_right3.1. A tudomány
    • 3.1.1. Alapfogalmak
    • 3.1.2. Konceptualizálás és operacionalizálás
    • 3.1.3. Mérés és értékelés
    • 3.1.4. A tudomány mérése
    • 3.1.5. Közlemények típusai
    • chevron_right3.1.6. Kutatási módszerek
      • 3.1.6.1. Megfigyelés
      • 3.1.6.2. Interjú – kikérdezés
      • 3.1.6.3. Kérdőíves módszer
      • 3.1.6.4. Kísérlet
      • 3.1.6.5. Szociometria
      • 3.1.6.6. Akciókutatás
    • 3.1.7. Kvalitatív és kvantitatív vita
    • 3.1.8. Kvalitatív kutatás
    • 3.1.9. A kutatás etikai kérdései
    • 3.1.10. A kutatásmódszertan hiányosságai
  • 3.2. A sporttudomány
  • Ajánlott irodalom
• chevron_right4. A sportteljesítmény
  • chevron_right4.1. A mozgásfejlődés
    • 4.1.1. Az emberi mozgás fejlődéstani alapjai
    • 4.1.2. Az emberi élet periódusai
    • chevron_right4.1.3. Az alapvető mozgásformák fejlődése
      • 4.1.3.1. A magzat mozgásai
      • 4.1.3.2. Az újszülött motorikus fejlettsége Reflexek és elemi mozgásminták
      • 4.1.3.3. Az első koordinált mozgások kialakulásának szakasza
      • 4.1.3.4. Az alapvető mozgásformák kialakulásának szakasza
      • 4.1.3.5. A mozgásformák tökéletesedésének szakasza
      • 4.1.3.6. A mozgástanulás gyors fejlődésének szakasza
      • 4.1.3.7. A motorikus tulajdonságok szerkezeti változásának szakasza – serdülés
      • 4.1.3.8. Az egyéni jellemzők stabilizálódásának szakasza
      • 4.1.3.9. Felnőttkori jellemzők
      • 4.1.3.10. Élsport és élettartam
      • 4.1.3.11. A nem sportolók motorikus jellemzői
      • 4.1.3.12. Az alapvető mozgásformák változása az időskor folyamán
    • chevron_right4.1.4. A képességek fejlődése
      • 4.1.4.1. A kondicionális képességek fejlődése
      • 4.1.4.2. A koordinációs képességek fejlődése
    • 4.1.5. A mozgásfejlődés érzékeny fázisai
    • 4.1.6. A motorikus képességek szekuláris változása
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right4.2. Mozgásszabályozás, mozgástanulás
    • chevron_right4.2.1. Mozgástanulási elméletek
      • 4.2.1.1. A mozgástanulás elméletei
      • 4.2.1.2. A mozgásos cselekvéstanulás folyamatának szerkezete
    • chevron_right4.2.2. Mozgástanulás, mozgáskészség
      • 4.2.2.1. A mozgástanulás formái
      • 4.2.2.2. Mozgásprogram tanulása
      • 4.2.2.3. Mozgáskészség tanulása
    • chevron_right4.2.3. Készségtanulás és emlékezet
      • 4.2.3.1. Tudni, mit és tudni, hogyan
      • 4.2.3.2. Észrevétlen tudás
      • 4.2.3.3. Az implicit tanulás vizsgálata
    • chevron_right4.2.4. A mozgásszabályozás neurológiai alapjai
      • 4.2.4.1. A mozgásszabályozó rendszer működése, általános jellemzői
      • 4.2.4.2. A mozgásszabályozás párhuzamos felépítése
      • 4.2.4.3. Szenzomotoros és prediktív működés
      • 4.2.4.4. Elemi reflexek – a gerincvelő motoros működése
      • 4.2.4.5. Az izomtónus szabályozása
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right4.3. A sportteljesítmény élettani összetevői és hatásai
    • chevron_right4.3.1. Sport és edzettség
      • 4.3.1.1. Az edzés alapfogalmai
      • 4.3.1.2. Az edzés hatása a szervezetre
    • chevron_right4.3.2. Mozgatórendszer
      • 4.3.2.1. Motoros egység fogalma, izomműködés
      • 4.3.2.2. Az izmok rostösszetétele
      • 4.3.2.3. A vázizmok felépítése, az izom-összehúzódás folyamata
      • 4.3.2.4. Anyagcsere-folyamatok izomműködés során
      • 4.3.2.5. Fáradás
      • 4.3.2.6. Kondicionális képességek
      • 4.3.2.7. Dopping
      • 4.3.2.8. Bemelegítés
      • 4.3.2.9. Stretching (nyújtás), hajlékonyság, mozgékonyság
      • 4.3.2.10. Izombiopszia, elektromiográfia, izomláz
      • 4.3.2.11. A mozgatórendszer passzív része: csontok
    • chevron_right4.3.3. Idegrendszer
      • 4.3.3.1. Reflex, reflexív
      • 4.3.3.2. Receptorok működése
      • 4.3.3.3. Gerincvelő, nyúltvelő működése
      • 4.3.3.4. Agytörzs működése
      • 4.3.3.5. Kisagy
      • 4.3.3.6. Az agykéreg szerepe, jelentősége a mozgásszabályozásban
      • 4.3.3.7. Vegetatív idegrendszer
      • 4.3.3.8. Mozgástanulás
      • 4.3.3.9. Koordinációs képességek, ügyesség
    • 4.3.4. Hormonális rendszer
    • chevron_right4.3.5. Metabolikus rendszer
      • 4.3.5.1. Testsúlymenedzsment/Obesitas
    • chevron_right4.3.6. A kardiovaszkuláris rendszer
      • 4.3.6.1. A szív
      • 4.3.6.2. Vérkeringés
    • chevron_right4.3.7. Respiratórikus rendszer
      • 4.3.7.1. A légzőrendszer felépítése
      • 4.3.7.2. Légzési térfogat, vitálkapacitás
      • 4.3.7.3. Spiroergometria
      • 4.3.7.4. A maximális oxigénfelvevő képesség értéke
      • 4.3.7.5. Maximális oxigénfelvevő képesség számítása pályateszt segítségével
      • 4.3.7.6. Változások a légzőrendszerben terhelés alatt
      • 4.3.7.7. A légzőrendszer alkalmazkodása a folyamatos edztésterheléshez
      • 4.3.7.8. A szöveti oxigénellátás zavarai: hypoxiák
      • 4.3.7.9. Magaslati edzőtáborozás
    • chevron_right4.3.8. Sporttáplálkozás
      • 4.3.8.1. Szabadidő-sportolók táplálkozása
      • 4.3.8.2. Élsportolók táplálkozása
      • 4.3.8.3. A sportolók energiaigénye
      • 4.3.8.4. A sportolók szénhidrátszükséglete
      • 4.3.8.5. A sportolók zsírszükséglete
      • 4.3.8.6. A sportolók fehérjeszükséglete
      • 4.3.8.7. A sportolók vitaminszükséglete
      • 4.3.8.8. A sportolók ásványianyag-szükséglete
      • 4.3.8.9. A sportolók rostszükséglete
      • 4.3.8.10. A sportolók folyadékszükséglete
      • 4.3.8.11. Sport és étrend-kiegészítés
    • chevron_right4.3.9. Túledzés
      • 4.3.9.1. A stresszhormonok immunhatásai
      • 4.3.9.2. Túledzés és pszichés változások
      • 4.3.9.3. Szabad gyökök szerepe
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right4.4. A sportteljesítmény lélektani összetevői és hatásai
    • chevron_right4.4.1. Pszichológia, sportpszichológia
      • 4.4.1.1. Milyen legyen a hatékony együttműködés?
      • 4.4.1.2. Néhány példa a sportpszichológia működési területeiről
    • chevron_right4.4.2. A sportpszichológiai munka menete
      • 4.4.2.1. A pszichológiai szűrővizsgálatok
      • 4.4.2.2. A szűrővizsgálatban alkalmazott pszichológiai vizsgáló eljárások
      • 4.4.2.3. A pozitív pszichológia szemléletmódja
      • 4.4.2.4. A munka fajtái
    • chevron_right4.4.3. Módszerek
      • 4.4.3.1. Az autogén tréning lényege és hatása
      • 4.4.3.2. A pszichotóniás edzés (PE)
      • 4.4.3.3. Mentális tréning
      • 4.4.3.4. Az imagináció
    • 4.4.4. Pszichoterápiás módszerek
    • chevron_right4.4.5. A sportolók leggyakoribb viselkedészavarai
      • 4.4.5.1. A szorongás viselkedést befolyásoló következményei
      • 4.4.5.2. A szorongás szomatikus és vegetatív idegrendszeri és érzelmi zavarainak gyakoribb tünetei
      • 4.4.5.3. Igényszint, teljesítménymotiváció
      • 4.4.5.4. A figyelem általános jellemzői, a figyelem zavarai és jelentősége a sportteljesítményben
    • chevron_right4.4.6. Ajánlások az optimális edzői viselkedésmódhoz, kommunikációhoz
      • 4.4.6.1. Tanácsok a kommunikáció fejlesztésére
      • 4.4.6.2. Az edzői feladatok összefoglalása
      • 4.4.6.3. Ajánlott edzői képességek
    • chevron_right4.4.7. Gyakorlati tanácsok
      • 4.4.7.1. Gondolati stratégiák
      • 4.4.7.2. Példák a sportolás közben használható pozitív megnyilatkozásainkra
      • 4.4.7.3. Célkitűzések, közeli és távlati tervek
      • 4.4.7.4. Gondolkozzunk és programozzuk agyunkat a profik módszereivel!
      • 4.4.7.5. Mozgástanulás
      • 4.4.7.6. A rövid idejű fóbia technika sportosított és módosított változata
      • 4.4.7.7. Túlterhelés (túledzés, kiégés)
      • 4.4.7.8. Néhány gondolat a gyerekek sporttal kapcsolatos motivációjáról
    • chevron_right4.4.8. Munka a válogatott keretek mellett
      • 4.4.8.1. Női ifjúsági válogatott kajakozók sportpszichológiai felkészítő és önismereti kiscsoportja
      • 4.4.8.2. A junior puskás sportlövő keret teljesítményelemzése és sportpszichológiai felkészítő programjának bemutatása
      • 4.4.8.3. Az olimpiai utánpótlás-nevelő program
      • 4.4.8.4. Szemelvény a lézeres állapotdiagnosztika és a technikai szint javításának köréből
      • 4.4.8.5. Sportpszichológiai felkészítés
      • 4.4.8.6. Eredmények, megbeszélés
    • chevron_right4.4.9. Szociálpszichológiai jelenségek a sportban
      • 4.4.9.1. A csapattá fejlődés szakaszai, csapatdinamika, csapatépítés
      • 4.4.9.2. A csapat összetartó erejének erősítése és a hatékony csapatlégkör megteremtése
      • 4.4.9.3. Társas kölcsönhatások
    • 4.4.10. Felkészítés a sportkarrier lezárására és a „civil életformára” történő átmenetre
    • Ajánlott irodalom
• chevron_right5. A motoros teljesítmény összetevői, motoros tesztrendszerek
  • chevron_right5.1. Képesség-készség kapcsolatának értelmezése
    • 5.1.1. Készség, mozgáskészség
    • 5.1.2. Képességek
    • chevron_right5.1.3. Motoros képességek rendszerezése
      • 5.1.3.1. A kondicionális képességek
      • 5.1.3.2. A koordinációs képességek
    • 5.1.4. Képességek komplex értelmezése
  • chevron_right5.2. Motoros képességek mérése
    • 5.2.1. Történeti áttekintés
    • chevron_right5.2.2. Tesztek alkalmazási területei
      • 5.2.2.1. A közoktatás
      • 5.2.2.2. A sportegyesületek
      • 5.2.2.3. Fittségi és alkalmassági vizsgálatok
  • Ajánlott irodalom
• chevron_right6. A sport veszélyei, a dopping
  • chevron_right6.1. Sportsérülések
    • 6.1.1. A sportsérülések felosztása
    • chevron_right6.1.2. Leggyakoribb sportsérülések
      • 6.1.2.1. Akut lágyrészsérülések
      • 6.1.2.2. Egyéb sportbalesetek
      • 6.1.2.3. Túlterheléses sportsérülések (sportártalmak)
      • 6.1.2.4. Porcsérülések
    • 6.1.3. Gyermekek és serdülők sportsérülései
    • 6.1.4. Hogyan előzhetőek meg a sportsérülések?
  • chevron_right6.2. Sport, egészség, betegség
    • 6.2.1. Véd-e a testedzés a betegségek ellen?
    • 6.2.2. A rendszeres testmozgás hatása testünk működésére
    • 6.2.3. Fizikai aktivitás hatása a szív- és érbetegségek kialakulására és lefolyására
    • 6.2.4. Fizikai aktivitás hatása a daganatos betegségek kialakulására és lefolyására
  • 6.3. Sportolók hirtelen szívhalála
  • chevron_right6.4. Dopping
    • 6.4.1. A dopping története
    • 6.4.2. A dopping fogalma
    • 6.4.3. Tiltott szerek és módszerek („doppinglista”)
    • 6.4.4. A doppingellenőrzés gyakorlata (WADA Törvénykönyv szabályozza)
  • Ajánlott irodalom
• chevron_right7. A sport célja, feladata korosztályonként
  • 7.1. Gyermekek és serdülők sportja
  • chevron_right7.2. Felnőttek sportja
    • 7.2.1. A magyar lakosság egészségügyi helyzete
    • 7.2.2. Testmozgás és sport
    • 7.2.3. Munkahelyi egészségfejlesztés
    • 7.2.4. Nők és a terhestorna
  • chevron_right7.3. Idősek sportja
    • 7.3.1. Élettani változások
    • 7.3.2. Szív és érrendszer
    • 7.3.3. Öregedésteóriák
    • 7.3.4. Idősek és a testmozgás
    • 7.3.5. Szociális hatás
    • 7.3.6. Mozgásprogramok
    • 7.3.7. Mérési technikák
    • 7.3.8. Jó tanácsok
  • Ajánlott irodalom
• chevron_right8. A sporttevékenység területei
  • chevron_right8.1. A sport mint rekreáció
    • 8.1.1. A rekreáció fogalmának tisztázása, célja
    • 8.1.2. A rekreáció fogalmának története
    • 8.1.3. A rekreáció fejlődése
    • 8.1.4. A sport és a rekreáció közti különbség tisztázása
    • 8.1.5. A rekreációs edzés és az élsportedzés összevetése
    • 8.1.6. Mozgásos rekreáció
    • 8.1.7. A rekreáció mozgásanyaga
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right8.2. Az iskolai testnevelés és sport
    • 8.2.1. Az iskolai testnevelés célja, feladata tartalmi vonatkozásai
    • 8.2.2. Testnevelés-tantervek
    • 8.2.3. Értékelés
    • chevron_right8.2.4. Az oktatás értelmezése a testnevelésben
      • 8.2.4.1. Motoros cselekvés mint központi funkció a testnevelésórán
      • 8.2.4.2. Az oktatási folyamat célrendszerének egy lehetséges modellje (Makszin, 1994)
      • 8.2.4.3. Az oktatási folyamat
    • chevron_right8.2.5. Az oktatási stratégiák, módszerek
      • 8.2.5.1. Oktatási stratégiák
      • 8.2.5.2. Az oktatási stratégiák felosztása
      • 8.2.5.3. Az oktatási stratégiák a mozgásos cselekvések tanításához
      • chevron_right8.2.5.4. Módszer
        • 8.2.5.4.1. Az oktatási módszerek csoportosítása a mozgásos cselekvések oktatásánál
        • 8.2.5.4.2. Az oktatási módszerek megválasztásának szempontjai
      • 8.2.5.5. Az oktatás szervezési módjai és munkaformái
      • 8.2.5.6. Az oktatási eszközök szerepe, feladata a mozgásos cselekvések tanításánál
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right8.3. Az élsport, sporttehetség, tehetséggondozás
    • chevron_right8.3.1. Sport és tehetség
      • 8.3.1.1. Az intelligenciavizsgálatok jellemzői
      • 8.3.1.2. Tehetségmegközelítések
      • 8.3.1.3. Tehetségmodellek
      • 8.3.1.4. Tehetségelméletek (Öröklött vagy szerzett tényezők elsődlegessége?)
      • 8.3.1.5. Sporttehetség-meghatározások
      • 8.3.1.6. Sporttehetség-fejlődéselméletek
      • 8.3.1.7. A belső és külső környezet szerepe a sporttevékenységben és a sporttehetség-gondozásban
      • 8.3.1.8. A sportágválasztás tényezői
      • 8.3.1.9. Sportolási szokások, motivációk
      • 8.3.1.10. A sportágválasztást meghatározó tényezők
      • 8.3.1.11. A nem megfelelő sportágválasztás következményei
    • chevron_right8.3.2. A kiválasztás
      • 8.3.2.1. A kiválasztás alapelvei
      • 8.3.2.2. A beválás problémaköre
      • 8.3.2.3. A beválás megközelítése
    • chevron_right8.3.3. Kiégés a sportban
      • 8.3.3.1. A kiégés fogalmi háttere a sportban
      • 8.3.3.2. Kiégés „mérése”
      • 8.3.3.3. Az edzők kiégése
      • 8.3.3.4. Sportolók kiégése
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right8.4. Fogyatékos személyek és a sport
    • chevron_right8.4.1. A fogyatékos személyek sportjáról
      • 8.4.1.1. A rendszeres fizikai aktivitás hatásai
      • 8.4.1.2. A sport funkciói a fogyatékos személyek életében
      • 8.4.1.3. Az egyéni bánásmód, a differenciálás alapjai
      • 8.4.1.4. Motiváció és edzői szerepek a fogyatékos személyek sportjában
      • 8.4.1.5. A sporttevékenységhez vezető út
      • 8.4.1.6. Fogyatékos sportolókat a rendszeres sporttevékenységre motiváló tényezők
      • 8.4.1.7. Az edzők szerepe és az edzőkkel szembeni elvárás a fogyatékos személyek sportjában
      • 8.4.1.8. A jó edzővel szembeni elvárások
      • 8.4.1.9. Edző és tanítvány kapcsolata
    • chevron_right8.4.2. A paralimpiai mozgalom rövid története
      • 8.4.2.1. Nemzetközi fejlődés
      • 8.4.2.2. Magyarországi fejlődés
    • 8.4.3. A fogyatékos emberek sportjának sportszervezeti háttere
    • 8.4.4. Integráció értelmezése a fogyatékos emberek sportjának területén
    • 8.4.5. Gyakran használt fogalmak (Ajánlás az egységes használatra)
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right8.5. A sport mint mozgásterápiás eszköz
    • chevron_right8.5.1. Gyógytestnevelés
      • 8.5.1.1. Testnevelés-kategóriák, -alkategóriák
      • 8.5.1.2. Néhány gyakori betegség, elváltozás mozgásterápiája
    • 8.5.2. Gyógytorna
    • chevron_right8.5.3. Sportorvoslás
      • 8.5.3.1. A testgyakorlatok során előforduló károsodások felosztása
    • 8.5.4. Idegrendszeri érintettség és a mozgás
    • 8.5.5. Hormonális és metabolikus betegségek
    • chevron_right8.5.6. Kardiovaszkuláris és respiratórikus megbetegedések és a sport kapcsolata
      • 8.5.6.1. Szívinfarktus
      • 8.5.6.2. Agyvérzés (stroke)
      • 8.5.6.3. Szélütés
      • 8.5.6.4. Érelmeszesedés
      • 8.5.6.5. Hirtelen szívhalál
      • 8.5.6.6. Allergia
      • 8.5.6.7. Asztma
    • 8.5.7. Immunrendszer és a testmozgás
    • Ajánlott irodalom
• chevron_right9. A sport mint életmód
  • chevron_right9.1. A mozgás és az egészségtudatos életmód
    • 9.1.1. Az egészségfejlesztés magyarázata
    • 9.1.2. Életmód-értelmezés és meghatározása
    • 9.1.3. Az egészséggel kapcsolatos életmód szociológiai vizsgálatainak problémái
    • 9.1.4. Az életminőség
    • 9.1.5. A mozgás mint létszükséglet
    • chevron_right9.1.6. A rekreációs edzés az egészségtudatos életmód építőköve (vö. Fritz, 2006)
      • 9.1.6.1. A rekreációs edzés szakirodalmakban való megjelenése
      • 9.1.6.2. A sportedzés és a rekreációs edzés különbségei
      • 9.1.6.3. A rekreációs edzés hatásai
      • 9.1.6.4. A rekreációs edzés költség- és időtakarékos jellege
      • 9.1.6.5. A folyamatosság és rendszeresség
      • 9.1.6.6. A hatékony edzésidőtartamra vonatkozó szabály
      • 9.1.6.7. A fokozatosság szabálya
      • 9.1.6.8. Edzésmódszerek
      • 9.1.6.9. A rekreációs edzések tartalma
      • 9.1.6.10. A rekreációs edzés szabályozása
      • 9.1.6.11. A rekreációs edzés hatásának ellenőrzése
      • 9.1.6.12. A rekreációs edzés felszerelésszükséglete
      • 9.1.6.13. Rekreációs edzésprogramminták
    • 9.1.7. Népegészségügyi adatok és tendenciák
    • chevron_right9.1.8. A sport mint az egészségfejlesztés, életminőség-javítás eszköze
      • 9.1.8.1. Sportolási szokások
      • 9.1.8.2. Társadalmi helyzet és sportolási szokások
      • 9.1.8.3. Rendszeres sporttevékenység hatásai az életminőségre
      • 9.1.8.4. Javaslatok a mindennapi életre
    • chevron_right9.1.9. A sport és a hétköznapok kapcsolata
      • chevron_right9.1.9.1. A sport jótékony hatásai
        • 9.1.9.1.1. A sport élettani hatásai
        • 9.1.9.1.2. A sport érzelmi életre kifejtett hatásai
        • 9.1.9.1.3. A sport szociális kapcsolatokra kifejtett hatásai
        • 9.1.9.1.4. A sport személyiségformáló, pedagógiai szerepe
      • 9.1.9.2. A sport hétköznapokba történő beépülésének közvetítőrendszerei, eszközei
      • 9.1.9.3. Mit, mikor és mennyit sportoljunk?
  • chevron_right9.2. Sport és mentálhigiéné
    • 9.2.1. A mentális egészség a modern kultúrában
    • 9.2.2. A mentálhigiéné jelentésvilága
    • 9.2.3. A sportmentálhigiéné koncepciója
    • 9.2.4. A sporttudomány és a mentálhigiéné
  • Ajánlott irodalom
• chevron_right10. Sport és társadalom
  • chevron_right10.1. A sport gazdasági és üzleti háttere
    • Bevezetés
    • 10.1.1. A sportpiac területei
    • 10.1.2. A sport fogyasztói – sportfogyasztói szokások alakulása Magyarországon
    • chevron_right10.1.3. A sport mint vállalkozás
      • 10.1.3.1. A sporttermék-szolgáltatás jellemzői
      • 10.1.3.2. A sportpiac szerkezete
      • 10.1.3.3. A sportfinanszírozás jellegzetességei Európában, Magyarországon
    • 10.1.4. A sport reklámhordozó értéke, szponzoráció
    • 10.1.5. A munkahelyi egészségfejlesztés gazdasági indokoltsága
    • 10.1.6. Európai gyakorlatok a munkahelyi egészségfejlesztésben (Fritz, 2005)
    • 10.1.7. A munkahelyi egészségfejlesztés alkalmazásának eredményei
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right10.2. A sport szervezeti keretei, személyi és tárgyi feltételei
    • chevron_right10.2.1. A testnevelés és sport állami, társadalmi szerepe, rendszerének felépítése
      • 10.2.1.1. Állami felelősség és feladatvállalás a testnevelés és sport területén
      • 10.2.1.2. A sport, sportirányítás rendszere, a sport szervezettsége
      • 10.2.1.3. A sportfinanszírozás formái, forrásai
    • chevron_right10.2.2. A sport társadalmi szervezetei, megalakításuk és működésük feltételei, feladatai
      • 10.2.2.1. Sportegyesületek, -szakosztályok (gazdasági társaságok), diáksport-egyesületek
      • 10.2.2.2. A hazai sportirányítás. Szövetségek, ernyőszervezetek a sportban
    • chevron_right10.2.3. A sportszakember
      • 10.2.3.1. Az edző és a testnevelő tanár
    • 10.2.4. Az utánpótlás-nevelés, NUPI
    • chevron_right10.2.5. A sportesemények szervezése
      • 10.2.5.1. A sportversenyek típusai
      • 10.2.5.2. A szervezőmunka menete és dokumentumai
    • 10.2.6. A sport létesítményszükséglete, technikai feltételei és fejlesztésének iránya
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right10.3. Sport és kommunikáció
    • chevron_right10.3.1. A kommunikációról
      • 10.3.1.1. A kommunikáció alkotóelemei
      • 10.3.1.2. A kommunikáció formái, megjelenése
      • 10.3.1.3. A kommunikációs tér
    • chevron_right10.3.2. A kommunikáció megjelenése a sportban
      • 10.3.2.1. Verbális kommunikáció a sportban (vö. )
      • 10.3.2.2. Non-verbális kommunikáció a sportban
      • 10.3.2.3. Vokális kommunikáció a sportban
      • 10.3.2.4. Akciós kommunikáció a sportban
      • 10.3.2.5. Poszturális kommunikáció a sportban
      • 10.3.2.6. Emblémák szerepe a sportban
    • chevron_right10.3.3. A sport mint kommunikációs technológia és eszköz
      • 10.3.3.1. A mozgás, a sport mint kommunikáció – utánzás, tanulás, versenyzés, rekreáció
      • 10.3.3.2. A sportmozgás, és megjelenése – a versenyző, csapat, eredmény és a kommunikáció
      • 10.3.3.3. A sport mint kommunikációt hordozó eszköz
      • 10.3.3.4. Sport és média
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right10.4. Sport és művészetek
    • 10.4.1. A testkultúra és a művészetek
    • chevron_right10.4.2. A testkultúra képzőművészeti és irodalmi hagyatéka
      • 10.4.2.1. Az őskor
      • 10.4.2.2. Az ókori Egyiptom
      • 10.4.2.3. Az ókori Elő-Ázsia
      • 10.4.2.4. Az ókori görög művészet és a sport
      • 10.4.2.5. A Római Birodalom testkultúrája és művészete
      • 10.4.2.6. Testkultúra és művészet a középkori Európában
      • 10.4.2.7. A reneszánsz művészet és testkultúra
      • 10.4.2.8. A modern sportok és a művészetek
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right10.5. A társadalom, az állam, a politika, a jog és a sport kapcsolata. Sportpolitikák és sportnormák. A sporttörvényekről. Főbb sportjogi esetek, példák és megoldások
    • chevron_right10.5.1. A sport alapvető külső meghatározói: társadalom, politika, állam és jog
      • 10.5.1.1. Bevezető, alapozó megközelítések
      • 10.5.1.2. Az állam és joga
      • 10.5.1.3. A jog osztályozása dióhéjban – a sporttal összefüggésben
    • chevron_right10.5.2. A sportpolitika egy évszázadáról – a jog tükrében
      • 10.5.2.1. Az 1921. évi testnevelési törvény időtálló tanulságai
      • 10.5.2.2. Joghiányos sportélet 1945 és 1990 között
      • 10.5.2.3. Politikai rendszerváltozás és a sport
      • 10.5.2.4. Elvek, tévutak és próbálkozások a sport állami-jogi szabályozásának gyakorlatában
      • 10.5.2.5. Hatályos sporttörvényi rendelkezések, megoldások
      • 10.5.2.6. Jövőkép a Nemzeti Sportstratégia mentén
    • 10.5.3. A sport főbb alkotmányjogi, polgári jogi, büntetőjogi vonatkozásai
    • 10.5.4. Főbb kifejezések, definíciók
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right10.6. Az Európai Unió és sport
    • 10.6.1. Az uniós sport történeti háttere
    • 10.6.2. A sport európai beágyazottsága
    • 10.6.3. A civil szféra szerepe a sportban
    • 10.6.4. Problémák, ellentmondások az európai sportban
    • 10.6.5. Az EU sporttámogatási politikája
    • 10.6.6. Támogatott programok
    • chevron_right10.6.7. Lehetséges támogatási területek, célok
      • 10.6.8. Tapasztalatok az EU-támogatásokat illetően
    • chevron_right10.6.9. Nevelés sport által
      • 10.6.9.1. Idősödés – sporttal
      • 10.6.9.2. Lakossági sport
      • 10.6.9.3. Versenysport
    • 10.6.10. Sportgazdaság
    • 10.6.11. Sport és környezetvédelem
    • Ajánlott irodalom
• chevron_right11. A sport presztízse
  • chevron_right11.1. A sportolás társadalmi feltételrendszere Magyarországon
    • 11.1.1. A sportolás társadalmi megítélése
    • 11.1.2. Sportolási szokások
    • 11.1.3. A sportolási szokások és a társadalmi helyzet összefüggései
    • 11.1.4. A sportolás színterei
  • chevron_right11.2. A gyermeksport társadalmi feltételrendszere Magyarországon
    • 11.2.1. A sporttevékenységek helye a gyermekek mindennapjaiban
    • 11.2.2. A gyermekek sportolási színterei
    • 11.2.3. Gyermekek a sportról
    • 11.2.4. A családi környezet szellemi, anyagi tőkéje és a sport
  • Ajánlott irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 033 5

Már az ókori görögök és rómaiak is tudták, milyen stratégiai fontossággal rendelkezik egy jól működő ellátási lánc - győzelem, vagy vereség múlhat rajta. Nincs ez máskepp napjainkban sem, sőt! Világunk versenyszemléletű, folyamatosan és gyakran változó üzleti életében cégek fennmaradása vagy bukása múlhat az ellátási lánc tudatos és hatékony menedzsmentjén, avagy épp annak hiányán.

Jelen könyv kiválóan összefoglalja az ellátásilánc-menedzsment legfontosabb döntési területeihez kapcsolódó ismereteket, amelyek minden olyan egyetemi hallgató számára hasznos támpontot jelentenek, akik ezen a területen képzelik el szakmai karrierjüket. Továbbá az oktatás mellett a könyv a gyakorló szakembereknek is komoly segítséget nyújthat: a változatos vállalati példák és esettanulmányok jól szemléltetik a szakma jelenlegi legjobb gyakorlatait és kihívásait. Remélem, mindannyian hasznosnak találják majd e kiadványt, akár tanulmányaik során, akár a már meglévő ismereteik frissítésére vagy akkor is, ha csak hobbiból forgatják majd ezen lapokat!

Hopka Balázs, ügyvezető igazgató

Emerson Kft., Kolozsvár

Manapság az előrejelezhetőség, a flexibilitás és a gyors reakcióidő azok a kulcstényezők, melyek megvalósulása esetén állíthatjuk egy összetett folyamatról, hogy megfelelő és alkalmazható. Ez a többtényezős kihívás teljesen igaz az ellátási láncok tervezésénél, kezelésénél és folyamatos fejlesztésénél. Jelen jegyzet - melyet az olvasó a kezében tart - sikeresen vette ezt az akadályt és integrálta egy óriási csokorba azon ismereteket, melyeket birtokolnia kell egy szakembernek, aki a területtel foglalkozik. A gyakorlati példák, esettanulmányok nagy száma szervesen egészíti ki az elméleti ismereteket, egy diáknak létfontosságúak ezek, hiszen ezek által érti meg igazán a mechanizmusokat.

A jegyzet ügyes tagoltsága megengedi, hogy esetleg csak a bennünket érdeklő fejezeteket tanulmányozzuk, de olvashatósága hívogat minket a folyamatos áttanulmányozásra is. Szívből ajánlom minden kedves olvasónak, legyen még csak alapismereteket gyűjtő diák, vagy éppen szigorlatra, szakdolgozatra készülő végzős illetve ismereteit „modernizálni”, továbbfejleszteni vágyó szakember!

Pudleiner Rezső, lean menedzser

TE Connectivity, Esztergom

Az átfogó ellátási láncok irányításának képessége az értékteremtés fontos eszközévé vált az utóbbi időkben. Egyszerűen, a verseny intenzitása kikényszerítette az új eszköz használatba vételét, a globalizáció pedig lehetőséget teremtett rá. A szerzők könyve kétségtelenül a legfrissebb alkotás magyar nyelven, mely sok új ismeretet és módszertant ad az olvasó kezébe. Az elméleti felvetések jó gyakorlati illusztrációt kapnak, egyúttal sok sikeres vállalkozással ismerteti meg az olvasót. A fejezetek végén található, gondosan összeállított kérdések pedig ellenőrzik, hogy az olvasó igazán megértette a felkínált tudásanyagot.

Dr. Vörös József, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár

Pécsi Tudományegyetem

Hivatkozás: https://mersz.hu/szasz-demeter-ellatasilanc-menedzsment//