Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században


Az állam megnövekedett szerepe − A nyersanyaggazdagság a fejlődő országokban fokozza a járadékvadászatot és a korrupciót?

A legtöbb országban az olaj, gáz és ásványi anyagok az állam tulajdonát képezik, és így az eladásukból származó jövedelem is az államhoz folyik be. Kevés döntéshozó határoz a jövedelem elköltéséről (Auty, 2001b). Ez óhatatlanul jelentősebb szerephez juttatja a központi vezetést a gazdaság irányításában, a jövedelmek allokálásában. Az állam működése és a politikai rezsim jellege is nagyban függ attól, hogy a bevételek milyen forrásokból származnak, milyen megfontolások alapján és milyen csatornákon keresztül kerülnek újraelosztásra (Gyene, 2015). Járadékgazdaságról beszélhetünk, ha az állami jövedelmek nagy része járadékból, jellemzően valamely nyersanyag(ok) exportjából, és nem a társadalom termelő rétegeinek adóztatásából származnak. Mivel az állam nem függ állampolgáraitól, hanem az állampolgárok függnek a központi hatalomtól (akár olyan formában, hogy alkalmazza őket a közigazgatásban, akár úgy, hogy alanyi jogon pénzbeli jövedelemben részesülnek az államtól), a regnáló rezsim általában nem tartja szükségesnek a demokratikus legitimációt. Maguk az állampolgárok sem érzik oly mértékben szükségesnek az elszámoltatást nyersanyag-jövedelem esetén, mintha adóbevételről lenne szó (Luciani, 1990).

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave