Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Összegzés

Az ENSZ 2015. augusztus 2-án megállapodott a Fenntartható Fejlődési Célokban, amely ambíciózus célkitűzései között szerepel a szegénység valamennyi formájának felszámolása. A célkitűzés alapján szubszaharai Afrikában 2030-ra a szegénységi küszöb alatt élők száma nullával lenne egyenlő. Felmerül a kérdés, hogy vajon reális-e a célkitűzés. Világviszonylatban a jelenlegi növekedési ütem változatlansága mellett a cél nem valósulna meg 2030-ig. Még ha optimális tendenciát vázolunk is fel, és feltételezzük, hogy minden egyes ország egy főre eső fogyasztása 4%-kal nő évente, míg a jövedelemeloszlásban megfigyelt jelenlegi egyenlőtlenség nem súlyosbodik, 2030-ban akkor is világ lakosságának 3%-a mindig mélyszegénységben élne. A szubszaharai régióban azonban még a fenti optimista növekedési és egyenlőtlenségi feltételek mellett is csupán 19%-ra szorulna vissza a szegények száma 2030-ig. Burundi, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Madagaszkár, Malawi és Zambia esetében azonban még ezen optimista feltételek teljesülése esetén is nagyon magas maradna a mélyszegénységben élők aránya. A Világbank becslése alapján, a legkedvezőbb forgatókönyv teljesítésének esetén is ezen országokban a lakosság 30%-a élne a szegénységi küszöb alatt (Világbank, 2014).

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Gazdaság

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero