Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században


Konklúzió

Az Afrikában található és a fejlett országok számára stratégiai fontossággal bíró nyersanyagok már a kezdetektől meghatározták a kontinenssel kapcsolatos gazdaságpolitikai fókuszpontokat. Ugyanakkor a nyersanyagokból származó bevételek nem változtatták meg érdemben a kontinens világgazdasági helyét, és a kitermelő szektorok gyakran továbbra is enklávé módjára, elszigetelten működnek az egyes afrikai országokban. Ennek történelmi okai vannak, hiszen a gyarmatosítás idején kizárólag külpiacra termelő, elszigetelten működő, a helyi adottságokat és érdekeket figyelmen kívül hagyó kitermelési tevékenység folyt. A függetlenség elnyerése utáni gazdasági nacionalizmus hulláma nem tudott érdemben változtatni ezen a torz struktúrán, és nem hozta meg a felzárkózást a kilencvenes években meghirdetett befektetésbarát gazdaságpolitika. Annak ellenére, hogy a multinacionális vállalatok egyre nagyobb forgalmat bonyolítanak afrikai leányvállalataikon keresztül, összességében mégis csökken a kontinens teljes részesedése a világgazdaságban. Mivel a befektetések tetemes része a kitermelő szektorba áramlik, a nyersanyagárak volatilitása jelentősen visszavetheti a dinamikus növekedést. Éppen ezért a jövőben a gazdasági fejlődés egyik fontos eleme kell legyen a feldolgozóipar és a szolgáltatások befektetései részarányának növelése.

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave