Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Következtetések

A külkereskedelem, az FDI, a hazautalások és a segélyek statisztikai vizsgálata – az adatok nagyfokú eltérése és pontatlansága ellenére – azt mutatja, hogy habár mindegyik esetben jelentős növekedés, mennyiségi előrehaladás következett be, Afrika világgazdasági pozíciója alig javult, továbbra is marginálisnak tekinthető. Ennek egyik oka, hogy a világ, s ezen belül is a fejlődő világ, sokkal gyorsabban fejlődött, mint Afrika, vagyis a kontinens nem tudott lépést tartani a versenytársakkal. Másrészt a részarány-növekedés nem azonos Afrika világgazdasági pozíciójának erősödésével, mivel legtöbbször nem az afrikai belső gazdasági fejlődésből, strukturális átalakulásból, transzformációból fakadt, hanem esetleges s alapvetően külső, Afrikától független tényezők eredményezték (ilyen volt a nyerstermékek áremelkedésére visszavezethető exportnövekedés vagy a segélyek beáramlása, avagy a hazautalások emelkedése). Vagyis erőteljesen megkérdőjelezhető a világgazdasági pozíciójavulás fenntarthatósága. Ráadásul a vizsgált területeken elért eredmények nagyon egyenlőtlenül oszlanak el a régiók, illetve az országok között, nem beszélve az országokon belüli egyenlőtlenségekre gyakorolt hatásukról.

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Gazdaság

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero