Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században


A második versenyfutás

Az „első versenyfutás” részeként 1876 és 1914 között az európai gyarmatosító országok a világ szárazföldi felszínének egynegyedére terjesztették ki befolyásukat. Ez a folyamat különösen intenzív volt Afrika esetében: míg 1870-ben a földrész alig egytizede volt gyarmati uralom alatt, addig 1900-ra kevesebb mint egytizede (Etiópia, Libéria, illetve Marokkó egy része) kerülte el csupán a gyarmati sort. Ez a versenyfutás ma is számos vitát gerjeszt, motivációi azonban egyértelműek: a stratégiai jellegű indokok mellett az új gyarmatok az európai hatalmak nyersanyagszükségleteit voltak hivatottak kielégíteni: az arany- és gyémánt- mellett gumi-, réz-, magnézium-, urániumszükségletük éppúgy meghatározó volt, mint kakaó, kávé, szappan és növényi olaj iráni igényük (Kerr-Ritchie, 2007). A gyarmatosítás révén a gyarmatosító országok gazdaságilag megerősödtek, iparosodtak, jelentős nyereségre és technológiai fölényre tettek szert, míg az afrikai országok csupán egy kisebb részénél történt csak előrelépés, technológiai fejlődés, de többségüknek továbbra is a szegénység, az ültetvényeken vagy bányákon kitermelt javakhoz kapcsolódó monokulturális gazdaság jutott, a továbblépés és a technológiai fejlődés lehetősége nélkül.

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave