A környezetgazdaságtan alapjai
Ellenőrző kérdések
- Melyek a közvetlen környezetvédelmi szabályozás eszközei?
- Melyek a közvetett (gazdasági) környezetvédelmi szabályozás eszközei?
- A hazai környezetvédelmi adók és díjak fajtái; teljesíthetők-e alkalmazásukkal a környezetvédelmi célok?
- A környezetszennyező termékre kivetett adó mely esetben nevezhető pigou-i adónak, és mely esetben nem? Mondjon példát a magyar gyakorlatból!
- Milyen feltételek teljesülése esetén a legcélszerűbb a letét-visszafizetési rendszer alkalmazása?
- A szennyezési jogok piacát a kén-dioxidra vonatkozóan alkalmazzák az Egyesült Államokban. Miért éppen a kén-dioxidra vezették be ezt az eszközt? Milyen más anyagokra lehetne alkalmazni?
- Melyek azok az anyagok, amelyek esetében nem ajánlaná a szennyezési jogok piacának az alkalmazását?
- Amikor a szennyezési jogok koncepciója először került törvényhozási vitára, a környezetvédők részéről igen intenzív támadásban részesült. Szerintük ugyanis a környezetszennyezés teljesen törvénytelen, ezért értelmetlen szennyezési jogokról beszélni. Igazuk van-e? Milyen érveket használna a szennyezési jogok piacának környezetszabályozási alkalmazása mellett?
- Hogyan alkalmazza az EU és Magyarország a szennyezési jogok piacát az üvegházhatású gázok visszaszorítása érdekében? Hasonlítsa össze ezt az eszközt az adók alkalmazásával! Hogyan hat a vállalatok stratégiájára, illetve környezetvédelmi tevékenységére ez a fajta szabályozás?
- A környezetpolitika hazai és EU-s eszköztárának összehasonlítása. Milyen eszközök, milyen súllyal vannak jelen a hazai környezetvédelmi szabályozásban? Módszereit, eszközeit tekintve mennyire EU-konform a hazai környezetvédelmi szabályozás?
- Hogyan hatnak a társadalmi és gazdasági csoportérdekek a környezetpolitikai eszközök megválasztására és alkalmazására? Mondjon konkrét példákat! Milyen érdekcsoportok ellenállását kell leküzdeni, melyekkel köthető koalíció? Mennyiben segíti elő (vagy gátolja) a érdekeltekkel történő egyeztetés a szükséges környezetvédelmi intézkedések meghozatalát?
- Több nyugat-európai országban lépéseket tettek az ökológiai adóreform irányába. Értékelje ezt az ökoadóztatási módszert különböző szempontokból (megvalósíthatóság, környezeti és gazdasági hatékonyság) ! Mi a véleménye a „double dividend”-ről? Mi alapján viszonyulnak a vállalatok ezen adózási technikához? Magyarországon bevezethetőnek tartja-e?
- Melyek a piac korlátai és tehetőségei a környezetpolitikában?
- A környezetpolitika intézményi feltételei. Milyen tényezők befolyásolják, illetve kellene, hogy befolyásolják a vállalatok környezeti stratégiaválasztását?
- Mi a környezeti föderalizmus lényege? Milyen érvek sorakoztathatóak fel a környezeti szabályozás centralizálása és milyenek a decentralizálása mellett?
Tartalomjegyzék
- A KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN ALAPJAI
- Impresszum
- Kerekes Sándor
- Előszó
- 1. A fenntartható fejlődés
- 2. A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata
- 3. A jólét jellemzése, jóléti mutatók
- 4. A természeti erőforrások
- Bevezetés
- 4.1. A természeti erőforrások fogalma
- 4.2. A közjavak túlhasználata, „a közlegelő tragédiája”
- 4.3. A kimerülő (újra nem termelhető) természeti erőforrások
- 4.4. Megújuló erőforrások és optimális felhasználásuk
- 4.5. Nem kitermelhető (in situ) természeti javak
- 4.6. A környezet monetáris értékelése
- 4.7. A monetáris értékelés néhány hazai tapasztalata
- 4.8. A növény- és állatfajok eszmei értéke
- Ellenőrző kérdések
- Bevezetés
- 5. A környezetszennyezés gazdaságtana
- Bevezetés
- 5.1. Külső gazdasági hatások
- 5.2. A külső gazdasági hatások típusai
- 5.3. A környezetszennyezés két alaptípusa: szétoszló (flow) és felhalmozódó (stock) típusú szennyezés
- 5.4. Az externális hatások közgazdasági következményei
- 5.5. A környezetszennyezés gazdaságilag optimális szintje
- 5.6. Az externália optimális nagysága
- 5.7. Az externáliák kezelése a közgazdasági elméletben. A pigou-i adó nagysága
- 5.8. A Coase-tétel
- 5.9. Pigou és Coase elméletének néhány környezetpolitikai következménye
- 5.10. A szennyezés csökkentésének két módja, egy szennyező esetén
- 5.11. A szennyezéselhárítási kötelezettségek költséghatékony megosztása több szennyező, vagy több szennyezéselhárítási lehetőség között
- 5.12. A környezetpolitikai eszközök (adók és mennyiségi szabályozás) közötti választás
- 5.13. Az externáliák hatása monopolista piacon
- 5.14. A direkt és indirekt eszközök együttes alkalmazásának esete
- 5.15. Az infláció és az árrugalmasság kérdése a zöld adóknál
- 5.16. Környezeti szabályozás, vállalati alkalmazkodás
- 5.17. A normatív szabályozás eredményesebben ösztönzi az innováciét
- 5.18. Környezeti szabályozás nem stacioner szennyezés esetén
- Ellenőrző kérdések
- Bevezetés
- 6. A Föld légköre és a klímaváltozás
- 7. A környezetvédelem szabályozásának eszközei. Az EU környezeti törekvései
- Bevezetés
- 7.1. A szabályozással szemben támasztott követelmények
- 7.2. Direkt beavatkozáson alapuló közvetlen, vagy normatív szabályozás
- 7.3. Ösztönzésen alapuló közvetett vagy gazdasági szabályozás
- 7.4. Az önszabályozás elméleti gyökerei és megjelenése a gyakorlatban
- 7.5. Az Európai Unió környezetpolitikája
- 7.6. Az EU környezetpolitikájának az Ötödik és Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogramokban megcélzott változása
- 7.7. A környezetszabályozás decentralizálása: a környezeti föderalizmus
- 7.8. Az ágazati jellegű környezetvédelmi irányítás ellentmondásai
- 7.9. A környezeti szabályozás vállalati támogatottsága
- Ellenőrző kérdések
- Bevezetés
- 8. A vállalkozások környezeti kockázatai, környezetbarát termékek
- Bevezetés
- 8.1. A vállalkozások környezeti kockázatai
- 8.2. A vállalkozások környezeti kockázatainak endogén és exogén összetevői
- 8.3. A környezeti funkció szerepe a vállalkozás kockázatainak függvényében
- 8.3.1. A vállalati környezetvédelmi funkció támogató (support) szerepkörben
- 8.3.2. A vállalati környezetvédelmi funkció üzemi (factory) szerepkörben
- 8.3.3. A vállalati környezetvédelmi funkció változó (turnaround) szerepkörben
- 8.3.4. A vállalati környezetvédelmi funkció stratégiai (strategic) szerepkörben
- 8.3.1. A vállalati környezetvédelmi funkció támogató (support) szerepkörben
- 8.4. Környezetbarát technológiák, környezetbarát termékek
- Ellenőrző kérdések
- Bevezetés
- Irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 454 226 1
A környezetgazdaságtan alapjai című tankönyvet a közgazdaságtudományi és üzleti alapképzésben részt vevő hallgatók számára írtuk. A könyvben a fenntartható fejlődés elveit és a környezetpolitika közgazdasági alapjait, a környezetvédelmi szabályozás közgazdasági eszközeit tekintjük át. Tárgyaljuk a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés kapcsolatát. Ismertetjük a jóléti mutatókat és az ökológiai lábnyom számítás elvét és jelentőségét. Részletesebben foglalkozunk az externáliák osztályozásával, a felhalmozódó szennyezések okozta problémákkal, illetve a direkt és indirekt szabályozás kevert alkalmazásának kérdéseivel. Bemutatjuk a környezeti szabályozás harmadik generációját jelentő – információn alapuló – környezetpolitikai eszközök választékát és az alkalmazásukkal elért eredményeket. Tárgyaljuk a környezetvédelem terén tapasztalható nemzetközi erőfeszítések (sztratoszferikus ózon, klímaváltozás, veszélyes anyagok stb.) eredményeit és a célok elérése érdekében alkalmazott eszközöket. A könyv utolsó fejezetében a vállalatok környezeti kockázataival és azok kezelésével foglalkozunk.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kerekes-a-kornyezetgazdasagtan-alapjai//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero