Tartalomjegyzék

• Számítástudomány
• Impresszum
• 1. Bevezetés
• chevron_right2. Halmazelméleti alapok
  • chevron_right2.1. Alapfogalmak, műveletek
    • 2.1.1. Halmazműveletek
    • 2.1.2. Véges és végtelen halmazok
    • chevron_right2.1.3. Számhalmazok
      • 2.1.3.1. A természetes számok
      • 2.1.3.2. Az egész számok
      • 2.1.3.3. Racionális számok
      • 2.1.3.4. A valós számok
      • 2.1.3.5. Speciális valós számhalmazok
• chevron_right3. Bevezetés a matematikai logikába
  • chevron_right3.1. Ítéletkalkulus (nulladrendű logika)
    • 3.1.1. Alapműveletek
  • chevron_right3.2. Diszjunktív és konjunktív normálformák
    • 3.2.1. A Quine–McCluskey-módszer
  • 3.3. Kvantorok
  • chevron_right3.4. Kombinatorikai és valószínűségi alapfogalmak (Csernyák 1998)
    • 3.4.1. Kombinatorikai alapfogalmak
    • 3.4.2. Valószínűségi fogalmak
    • 3.4.3. Klasszikus valószínűségi mező
    • 3.4.4. Feltételes valószínűség
    • 3.4.5. Teljes valószínűség tétele
    • 3.4.6. Bayes-tétel
    • 3.4.7. Események függetlensége
    • 3.4.8. Valószínűségi változók
• chevron_right4. Gráfelmélet
  • 4.1. Bevezetés
  • chevron_right4.2. Irányított és irányítatlan gráfok
    • 4.2.1. Speciális esetek
  • 4.3. Fok
  • 4.4. Utak, körök
  • chevron_right4.5. Speciális gráfok
    • 4.5.1. Fák
  • 4.6. Izomorfizmus
  • 4.7. Gráfok mátrixreprezentációja
• chevron_right5. Formális nyelvek és automaták elmélete
  • 5.1. Bevezetés
  • chevron_right5.2. Formális nyelvek alapfogalmai
    • 5.2.1. A formális nyelvekhez kapcsolódó alapfogalmak
    • 5.2.2. Műveletek szavakkal
    • chevron_right5.2.3. Műveletek nyelvekkel
      • 5.2.3.1. Boole-műveletek
      • 5.2.3.2. Reguláris műveletek
  • chevron_right5.3. Reguláris nyelvek
    • 5.3.1. Reguláris kifejezések
    • 5.3.2. Reguláris nyelvek
    • 5.3.3. Reguláris nyelvek tulajdonságai
    • 5.3.4. A kifejezésfa
    • 5.3.5. A reguláris kifejezések ekvivalenciája és unió-normálformája
  • chevron_right5.4. Formális rendszerek, generatív rendszerek
    • 5.4.1. Programnyelvek szintaktikája
    • chevron_right5.4.2. Generatív nyelvtan
      • 5.4.2.1. Formális rendszerek
      • 5.4.2.2. Szóprobléma
      • 5.4.2.3. Generatív rendszerek
      • 5.4.2.4. Generatív nyelvtan
    • chevron_right5.4.3. A Chomsky-féle nyelvosztályok
      • 5.4.3.1. Generatív nyelvtanok osztályának meghatározása
  • chevron_right5.5. Véges automaták és reguláris nyelvek
    • chevron_right5.5.1. Véges automaták
      • 5.5.1.1. Determinisztikus és nemdeterminisztikus véges automaták
      • 5.5.1.2. Determinisztikus és nemdeterminisztikus véges automaták működése
    • chevron_right5.5.2. Véges automaták állapotdiagramja és állapotátmeneti táblája
      • 5.5.2.1. Véges automaták állapotdiagramja
      • 5.5.2.2. Véges automaták állapotátmeneti táblája
      • 5.5.2.3. A determinisztikus véges automaták konfigurációs ábrázolása
    • chevron_right5.5.3. Véges automaták által felismert nyelvek és reguláris nyelvek
      • 5.5.3.1. Determinisztikus és nemdeterminisztikus véges automata által felismert nyelv
      • 5.5.3.2. A reguláris nyelvosztály zártsága
      • 5.5.3.3. Bar-Hillel-lemma (iterációs lemma)
      • 5.5.3.4. Myhill–Nerode-tétel (a reguláris nyelvek szükséges és elégséges feltétele)
  • chevron_right5.6. Veremautomaták (push down machine) és környezetfüggetlen nyelvek
    • 5.6.1. Levezetési fa
    • 5.6.2. Pumpáló lemma
    • chevron_right5.6.3. Nemdeterminisztikus veremautomata
      • 5.6.3.1. Nyelv felismerése veremautomatával
  • chevron_right5.7. Veremautomata által felismert nyelvek
    • 5.7.1. A Bar-Hillel-lemma
    • 5.7.2. Környezetfüggetlen nyelvek zártsági tulajdonságai
  • chevron_right5.8. A Turing-gép és a környezetfüggő nyelvek
    • 5.8.1. A Turing-gép leírása
    • chevron_right5.8.2. Kiszámíthatóság és rekurzív függvények
      • 5.8.2.1. Függvény kiszámítása a Turing-gépekkel
      • 5.8.2.2. Rekurzív függvények
    • chevron_right5.8.3. Felsorolhatóság és eldönthetőség
      • 5.8.3.1. Nyelvfelismerhetőség
      • 5.8.3.2. Eldönthetőség
      • 5.8.3.3. Felsorolhatóság
    • chevron_right5.8.4. A Turing-gép változatai
      • 5.8.4.1. Többszalagos Turing-gép
      • 5.8.4.2. Determinisztikus és nemdeterminisztikus Turing-gép
      • 5.8.4.3. A Turing-gép további változatai
      • 5.8.8.4. RAM-gép (Random Access Machine)
    • chevron_right5.8.5. Univerzális Turing-gép
      • 5.8.5.1. Univerzális Turing-gép
      • 5.8.5.2. Turing-gépek megállási problémája
  • chevron_right5.9. Bonyolultságelmélet
    • chevron_right5.9.1. A bonyolultság fogalma
      • 5.9.1.1. A Turing-gép időbeli és térbeli bonyolultsága
      • 5.9.1.2. A feladat bonyolultsága
    • chevron_right5.9.2. Bonyolultsági osztályok
      • 5.9.2.1. Időbonyolultsági osztályok
      • 5.9.2.2. Térbeli bonyolultság
    • 5.9.3. P és NP osztályba tartozó problémák
    • 5.9.4. NP-teljes problémák
    • chevron_right5.9.5. Térbeli bonyolultság
      • 5.9.5.1. Polinomiális tár
      • 5.9.5.2. Logaritmikus tárral való visszavezetés
  • 5.10. Ellenőrző kérdések és feladatok
• chevron_right6. Programozási alapismeretek
  • 6.1. Bevezetés
  • 6.2. Számítógépes feladatok megoldása
  • chevron_right6.3. Az algoritmus és a program fogalma
    • 6.3.1. Az algoritmus fogalma
    • 6.3.2. Az algoritmusok ábrázolási eszköze
    • 6.3.3. A program (gépi algoritmus)
  • 6.4. A programozási nyelvek fordítói
  • 6.5. A programozási nyelvek elemei
  • 6.6. Egy program felépítése
  • chevron_right6.7. Egy program adatai
    • 6.7.1. A konstans és a változó fogalma
    • 6.7.2. Kifejezés
    • 6.7.3. Adattípusok
    • 6.7.4. Felsorolás típusú adatok
    • 6.7.5. A logikai típus
    • 6.7.6. Az egész típus
    • 6.7.7. A karakter típus
    • 6.7.8. A valós típus
    • 6.7.9. Összetett típusok
    • 6.7.10. A karakterláncok (sztringek)
    • 6.7.11. A tömb mint összetett adatszerkezet
  • 6.8. Utasítások (tevékenységek)
  • chevron_right6.9. Elemi utasítások
    • 6.9.1. Értékadó utasítások
    • 6.9.2. Adatbevitel
    • 6.9.3. Adatkivitel
  • chevron_right6.10. Strukturált utasítások
    • 6.10.1. Összetett utasítás
    • chevron_right6.10.2. Szelekció (feltételes utasítások)
      • 6.10.2.1. Kétágú szelekció
      • 6.10.2.2. Egyágú szelekció
      • 6.10.2.3. Többágú szelekció
    • chevron_right6.10.3. Ciklus
      • 6.10.3.1. Elöltesztelő ciklus
      • 6.10.3.2. Hátultesztelő ciklus
      • 6.10.3.3. Növekményes ciklus
  • chevron_right6.11. A módszeres programozás
    • 6.11.1. A moduláris programozás
    • 6.11.2. A strukturált programozás
    • 6.11.3. A strukturált programtervezés
    • 6.11.4. Az objektumorientált programozás, programkészítés (OOP)
  • 6.12. A programok tesztelése
• 7. Alapfogalmak
• 8. Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 217 9

A BGE Gazdaságinformatikus szak egyik legfontosabb alapozó tantárgya a Számítástudomány, amely bevezetést nyújt a matematikai logika és a formális nyelvek elméletébe, az automataelméletbe, valamint a programozás alapjaiba. A tárgyat több mint hat éve oktatjuk, és szükség volt egy olyan átfogó oktatási anyagra, mely a tárgy megértéséhez nyújt segítséget a hallgatók számára. A könyv felépítése jól körülhatárolja a témákat, valamint mintapéldák segítségével javítja az elméleti anyagok gyakorlatba történő leképezését.

A szerzők elsősorban informatikai és közgazdasági ismeretekkel rendelkező hallgatók számára nyújtanak betekintést a Számítástudomány eszközeiről, módszereiről és módszertanairól. Elsősorban Gazdaságinformatikus hallgatók számára készült a könyv, de olvasása hasznos lehet Gazdálkodás és menedzsment, valamint Pénzügy és számvitel szakos hallgatók számára is. Kiegészítő információkat tartalmaz a mélyebb matematikai alapokkal nem rendelkező hallgatók számára az informatikai elveket biztosító matematikai elméletek megismertetésében. Szemléletében műszaki-matematikai vonalat követ, ezáltal komplexebb rálátást nyújt az IT elveinek szélesebb körű megismeréséhez. Sok sikert és élvezetes tanulmányozást kívánunk!

A szerzők

Hivatkozás: https://mersz.hu/hua-guban-szamitastudomany//