Voszka Éva

Az állami tulajdon pillanatai

Gazdaságtörténeti és tudománytörténeti nézőpontok


Hasonló vonások Keleten és Nyugaton

A Közép-Kelet-Európán belüli, sok elemzésben szereplő összevetéseknél talán érdekesebb egy másik metszet: a régió összehasonlítása a fejlett országokkal. A szakirodalom ezt, ha egyáltalán felveti, többnyire elintézi a gyökeres rendszerváltásból adódó különbségek hangsúlyozásával.126 Kétségtelen, hogy a szocializmus teremtette kiinduló adottságokból, ebből következőn a megoldandó feladat léptékéből és a gyökeres átalakulás képlékeny helyzetéből adódtak olyan nehézségek is, amelyek Nyugat-Európában ismeretlenek voltak. (Bár mindebből némi előny is származott: a szocialista állami tulajdonnal kapcsolatos rossz tapasztalatok, a magángazdaság létrehozásának összekapcsolódása a politikai és gazdasági szabadság kereteinek létrehozásával a közvélemény számára is könnyen elfogadhatóvá tette a privatizációt.) Ugyanakkor már az előző fejezet is említett három azonos vonást: a kapcsolódást a rendszer egészének átalakulásához, a célok összetettségét, ellentmondásosságát és változékonyságát, valamint – éppen a széles körű támogatás megnyerése érdekében – az elosztásos-kedvezményes módszerek alkalmazását. Ezt kiegészíthetjük három olyan elemmel, amelyeket a fejlett országokra jellemzőnek találtunk, de mint az előző fejezetből látható, a keleti régióban sem ismeretlenek.127

Az állami tulajdon pillanatai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 218 6

Visszafordítható-e a privatizáció? Az elmúlt évtized hazai tapasztalata mellett az Európai Unió sok országa, sőt az államosításokat hagyományosan elutasító USA is azt példázza, hogy igen. A könyvben felvázolt gazdaságtörténeti körkép arra utal, hogy az állami tulajdon kiterjedésének megváltoztatása erős társadalmi megrázkódtatások idején nem szokatlan jelenség. Ezek a nagy hullámok, amelyeket a szerző a tulajdon pillanatainak nevez, biztos jelei a rendkívüli helyzetnek, és többnyire összekapcsolódnak az éppen uralkodó gazdaságpolitikai és elméleti paradigma megváltozásával.

A válságok kezelésére az európai országok kormányai a 20. században és azóta is alkalmas eszköznek találták az állami tulajdon kiterjedésének megváltoztatását. Csakhogy – lényegében ugyanolyan célokat kitűzve – eleinte sorozatosan a bővítés, majd pedig a szűkítés irányába léptek, 2008 után viszont az államosítás és a privatizáció egymással párhuzamosan szökött magasba. A fő tendencia elbizonytalanodásából és a legutóbbi „pillanat” több újszerű vonásából kiindulva a könyv nyíltan vállalt szándéka, hogy elbizonytalanítsa az Olvasót is néhány megkérdőjelezhetetlennek tekintett alapigazságban. Van-e tértől és időtől független biztos recept, örök igazság az államosítás vagy privatizáció kérdésében – létezik-e egyetlen helyes megoldás? Valóban éles-e a határ a köztulajdon és a magántulajdon között, tényleg szöges ellentétben áll-e egymással az államosítás és a privatizáció? Egyáltalán: ugyanazt jelentik-e ezek a fogalmak különböző korokban és különböző országokban?

Mivel a köztulajdon kérdése mind a gazdaságtörténet, mind az elmélettörténet tanulsága szerint szorosan összefügg az államnak a gazdaságban betöltött szerepével, a könyv nemcsak az államosítás és a privatizáció iránt érdeklődőknek ajánlható, hanem azoknak is, akik a gazdaságpolitikai döntések feltételrendszerének hatását, mozgatórugóit és a közgazdasági teóriákhoz fűződő viszonyát szeretnék jobban megismerni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/voszka-az-allami-tulajdon-pillanatai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave