Tartalomjegyzék

• AZ ÁLLAMI TULAJDON PILLANATAI Gazdaságtörténeti és tudománytörténeti nézőpontok
• Impresszum
• Bevezető
• chevron_rightElső rész: A keretek
  • chevron_right1. Értelmezési keret és módszer
    • 1.1. A politika szerepe
    • 1.2. Történeti megközelítés
    • 1.3. Térbeli összevetés
  • 2. Állami tulajdon: nagyságrend és meghatározás
  • chevron_right3. A kiterjedés változása: államosítás és privatizáció
    • 3.1. Az állami vagyon változásai
    • 3.2. A privatizáció és az államosítás mértéke
• chevron_rightMásodik rész: Gazdaságtörténeti megközelítés
  • chevron_right4. Az államosítások grádicsai
    • chevron_right4.1. Piacépítés és fejlesztő állam (1914 előtt)
      • 4.1.1. Az állami tulajdon első körei
      • 4.1.2. Az országok közti különbségek és az államosítások okai
    • chevron_right4.2. Háború, válság, háború (1914–1945)
      • 4.2.1. A hadigazdálkodás és utóhatásai
      • 4.2.2. Az államosítás nem a diktatórikus rendszerek sajátossága
    • chevron_right4.3. A hidegháborús békeévek megrázkódtatásai (1945–1980)
      • 4.3.1. Újjáépítés
      • 4.3.2. A jóléti berendezkedés kialakítása
      • 4.3.3. Válságkezelés vállalatmentésekkel
      • 4.3.4. A második világháború utáni államosítások mintázatai és jellemzői
  • chevron_right5. A nagy privatizációs hullám
    • chevron_right5.1. Nyugat-európai változatok
      • 5.1.1. A nagy privatizátorok
      • 5.1.2. A követők
      • 5.1.3. A feltételek és következmények eltérései
    • chevron_right5.2. A rendszerváltó privatizáció
      • 5.2.1. Különbségek a régión belül
      • 5.2.2. Hasonló vonások Keleten és Nyugaton
    • chevron_right5.3. Az újabb csodaszer – és kritikája
      • 5.3.1. A privatizáció mint általános gyógyír
      • 5.3.2. Kétségek és aggályok
  • 6. Összegzés: az államosítási és privatizációs hullámok jellemzői 2008 előtt
  • chevron_right7. A nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság következményei
    • chevron_right7.1. A földrengés: válságkezelés államosítással
      • 7.1.1. A keretek kialakítása – a rendkívüli helyzet deklarálása
      • 7.1.2. Az epicentrum: államosítás az Egyesült Államokban
      • chevron_right7.1.3. A földrengés tovaterjedése: bankállamosítások Európában
        • 7.1.3.1. Becslés a mértékekre
        • 7.1.3.2. Jellemző vonások
    • 7.2. Helyreállítás: reprivatizáció – gyorsan vagy lassan?
    • 7.3. Az egyik utórezgés: a privatizáció kiterjesztése
    • 7.4. A másik utórezgés: újabb államosítások jelei
    • chevron_right7.5. Egy különös eset: államosítások Magyarországon 2010 után
      • 7.5.1. Gyors bővítés – egy „új rendszer” kiépítése érdekében
      • 7.5.2. Kormányzati célok és indoklások
      • chevron_right7.5.3. Sajátos területek, kreatív módszerek, kevert irányok
        • 7.5.3.1. Ágazati paletta
        • 7.5.3.2. Módszer és finanszírozás
        • 7.5.3.3. Az irányok keveredése
      • 7.5.4. Formai hasonlóságok és tartalmi különbségek
    • 7.6. Az állami tulajdon értékelésének változása?
  • chevron_right8. Összegzés: Tulajdonváltási hullám, szokatlan jellemzőkkel 2008 után
    • Hasonlóságok
    • A 2008 utáni hullám sajátosságai
• chevron_rightHarmadik rész: Tudománytörténeti megközelítés
  • chevron_right9. Államosítás elméleti alapokkal és anélkül
    • chevron_right9.1. A magántulajdon radikális felszámolásának álláspontja
      • 9.1.1. Az eredeti marxi tanok
      • 9.1.2. A lenini „revízió”
    • chevron_right9.2. Változatok a szocializmusra a második világháború végéig
      • 9.2.1. A liberalizmustól a szocializmusig: Webbék és a fábiánusok
      • 9.2.2. A marxizmustól indulva: német és svéd szociáldemokraták
      • 9.2.3. A pártpolitikától távolabbról nézve
    • 9.3. A harmadik út keresése: katolicizmus és a liberális Röpke
    • chevron_right9.4. Jóléti elméletek, keynesianizmus és köztulajdon
      • 9.4.1. A „jóléti kapitalizmus”
      • 9.4.2. A keynesi elmélet és a „keynesianizmus”
      • 9.4.3. A „jóléti” korszak államosításai – elmélet nélkül
    • 9.5. Az „aranykor” és az alkony elméletei
    • 9.6. Közeledő teóriák – hasonló gyakorlat
  • chevron_right10. Privatizációs elméletek
    • 10.1. Liberális elméletek a magántulajdon védelmében
    • chevron_right10.2. A privatizációs irányzat győzelmének elméleti háttere
      • 10.2.1. A tulajdon kitüntetett szerepe – mikroszintű megközelítés
      • 10.2.2. A privatizáció ajánlása politikai és gazdasági érvekkel
    • chevron_right10.3. Magyarázatok a hullámzás okaira
      • 10.3.1. Társadalmi preferenciák
      • 10.3.2. Politikai-intézményi elemzések
      • 10.3.3. Lehet-e tisztán gazdasági alapon magyarázni az irányok váltakozását?
    • chevron_right10.4. A privatizáció elméleti bírálata
      • 10.4.1. A „konvencionális bölcsességek” megkérdőjelezése
      • 10.4.2. Erős állam vagy kormányzati kudarc?
      • 10.4.3. Piacszerkezet és verseny
    • chevron_right10.5. Empíria és elmélet
      • 10.5.1. Módszertani buktatók
      • 10.5.2. Hezitálás – dicsőítés – kétely
  • chevron_right11. Az elméletek változása és szerepük a gazdaságpolitika alakításában
    • 11.1. A közgazdasági paradigmák sajátosságai
    • 11.2. Elfogadtatás a tudományon belül
    • 11.3. Az eszmék hatalma és korlátaik
    • 11.4. A politika befolyásolásának módszerei
    • 11.5. A „korrumpált tudomány”
  • 12. Örök igazságok és éles kontúrok nélkül
• Függeléktáblázat
• Felhasznált irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 218 6

Visszafordítható-e a privatizáció? Az elmúlt évtized hazai tapasztalata mellett az Európai Unió sok országa, sőt az államosításokat hagyományosan elutasító USA is azt példázza, hogy igen. A könyvben felvázolt gazdaságtörténeti körkép arra utal, hogy az állami tulajdon kiterjedésének megváltoztatása erős társadalmi megrázkódtatások idején nem szokatlan jelenség. Ezek a nagy hullámok, amelyeket a szerző a tulajdon pillanatainak nevez, biztos jelei a rendkívüli helyzetnek, és többnyire összekapcsolódnak az éppen uralkodó gazdaságpolitikai és elméleti paradigma megváltozásával.

A válságok kezelésére az európai országok kormányai a 20. században és azóta is alkalmas eszköznek találták az állami tulajdon kiterjedésének megváltoztatását. Csakhogy – lényegében ugyanolyan célokat kitűzve – eleinte sorozatosan a bővítés, majd pedig a szűkítés irányába léptek, 2008 után viszont az államosítás és a privatizáció egymással párhuzamosan szökött magasba. A fő tendencia elbizonytalanodásából és a legutóbbi „pillanat” több újszerű vonásából kiindulva a könyv nyíltan vállalt szándéka, hogy elbizonytalanítsa az Olvasót is néhány megkérdőjelezhetetlennek tekintett alapigazságban. Van-e tértől és időtől független biztos recept, örök igazság az államosítás vagy privatizáció kérdésében – létezik-e egyetlen helyes megoldás? Valóban éles-e a határ a köztulajdon és a magántulajdon között, tényleg szöges ellentétben áll-e egymással az államosítás és a privatizáció? Egyáltalán: ugyanazt jelentik-e ezek a fogalmak különböző korokban és különböző országokban?

Mivel a köztulajdon kérdése mind a gazdaságtörténet, mind az elmélettörténet tanulsága szerint szorosan összefügg az államnak a gazdaságban betöltött szerepével, a könyv nemcsak az államosítás és a privatizáció iránt érdeklődőknek ajánlható, hanem azoknak is, akik a gazdaságpolitikai döntések feltételrendszerének hatását, mozgatórugóit és a közgazdasági teóriákhoz fűződő viszonyát szeretnék jobban megismerni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/voszka-az-allami-tulajdon-pillanatai//