Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan II.

Az agrárfejlesztés mikro- és makroökonómiája


Rövid történelem

Több célra állítanak elő transzgénikus növényeket, mint például gyógyászati, ipari és növénynemesítési célból is. A komolyabb kísérletek és vizsgálatok már az 1900-as évek elején elkezdődtek az örökítőanyag megtalálásával kapcsolatban, de a GMO fogalma csak az 1970–1980-as években teljesedett ki, ugyanis a tudósok körülbelül az 1940-es évekig úgy gondolták, hogy nem a nukleinsavak az örökítőanyagok, hanem a fehérjék. Ezért is az addigi vizsgálatok a fehérjék és monomerjeik (építőelemeik) vizsgálatához kötődnek. Mindazonáltal 1944-ben sor került az első génsebészeti beavatkozásra, ugyanis a New York-i Rockefeller Intézet mikrobiológiai kutatócsoportjának egy preparált DNS segítségével sikerült egy baktérium öröklődését megváltoztatni. Innentől kezdve számos további kutatásra került sor, csakúgy mint a Chargaff-szabályok (a DNS-molekula nukleotid összetételének és szerkezetének meghatározására) és Pauling (1951, a DNS térbeli szerkezetének meghatározására) kutatásainak feljegyzésére. Végül, de nem utolsósorban Watson és Crick (1953-ban) mutatták be a mindössze egyoldalas cikküket a DNS-molekula szerkezetéről, melynek modelljét ma is őrzi a Londoni Természettudományi Múzeum. Az első genom programok az 1970-es években kezdődtek, majd 1983-ban már be is mutatták az első génmódosított dohányt. Ennek eredményeképpen 1994-ben engedélyezték az első GM-növényt. Ma már nemcsak európai uniós, de hazai rendeletek és az Alaptörvény is szabályozza a géntechnológiával módosított szervezetek előállítását (Pedryc, 2015).

Agrárgazdaságtan II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 187 5

Az agrárgazdaságtani ismeretek alapvető fontosságúak minden agrármérnök szakos hallgató számára. A tankönyvben bemutatásra kerülnek az agrárgazdasági szektor termelési tényezői (föld, tőke, munkaerő), az üzemszervezet, a mezőgazdaságban is nélkülözhetetlen kutatás-fejlesztés-innováció vagy az élelmiszer-marketing. A makrofejlődésről szóló rész tárgyalja az élelmezés- és élelmiszer-biztonságot, a mezőgazdasági fejlődés és a gazdasági növekedés viszonyát, valamint az agrárkereskedelmet. A záró fejezet a mezőgazdaság és a környezet viszonyát mutatja be a fenntarthatóság szempontjából. Az Agrárgazdaságtan II. szerves folytatása az I. kötetnek, részletesen és olvasmányosan mutatja be a téma legfontosabb, még hiányzó területeit, így bátran tudom ajánlani mind az oktatók, mind a hallgatók részére.

Dr. Feldman Zsolt, helyettes államtitkár,

Földművelésügyi Minisztérium

Az Agrárgazdaságtan tankönyvek Mizik Tamás által szerkesztett második kötetében a szerzők a mezőgazdasági fejlődés mikro- és makroökonómiai elemzésével foglalkoznak. A mikroökonómiai témakör a mezőgazdaság termelési tényezői (föld, tőke, munkaerő) mellett a mezőgazdasági üzemszervezet elméletével és sajátosságaival, a technológiai fejlődéssel és élelmiszer-marketinggel foglalkozik. A makroökonómiai rész a globális élelmezésbiztonság, a mezőgazdasági fejlődés és a gazdasági növekedés összefüggéseit, a nemzetközi agrárkereskedelem, az élelmiszer-biztonság és a fenntartható gazdálkodás főbb kérdéseit tárgyalja. A sorozat második kötete is híven tükrözi a nemzetközi szemléletet, a magyar agrár-felsőoktatás oktatói és hallgatói, valamint a szakmai szervezetek pedig hasznos könyvként forgathatják a szerzők művét.

Dr. Popp József,

az MTA doktora

A közgazdaság-tudomány az elmúlt fél évszázadban olyan speciális területek elemzését vállalta fel, mint az érzelmek, társas kapcsolatok vagy éppen az egészség kérdésköre. Eközben azonban olyan klasszikus témáktól fordult el a figyelem, mint az agrárium elemzése. Történt mindez akkor, amikor az agrárium robbanásszerű fejlődés előtt áll a digitalizáció előrehaladtával, és olyan kihívásokkal kell megküzdenie, mint a klímaváltozás. E tények alapjaiban fogják átrendezni a jelenlegi agrárrendszert. Ezért nagyon jó hír, hogy új agrárgazdaságtani tankönyvsorozat indult, melynek jelen, második kötete a soha nem avuló témákat (pl. földpiac) ugyanolyan igényességgel tárgyalja, mint a legújabbakat (pl. GMO), esélyt adva a magyar hallgatóknak, hogy sikeresen kapcsolódhassanak be a hazai és nemzetközi agráréletbe.

Dr. Kemény Gábor, igazgató,

Agárgazdasági Kutató Intézet

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave