Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan II.

Az agrárfejlesztés mikro- és makroökonómiája


A mezőgazdasági üzemszervezetek lehetséges magyarázatai

Két, egymást kiegészítő elmélet van a mezőgazdasági szervezetek magyarázatára. Az első a mezőgazdasági háztartás elméletén alapul (Schmitt 1991, 1997, 1997a; Schmitt et al., 1996). Schmitt egymást követő munkáiban úgy érvel, hogy a családi gazdaságok azért maradtak fenn a fejlődő országokban, mert a gazdaságok nagyságát korlátozza a rendelkezésre álló családi munkaerő kapacitása. A mezőgazdasági háztartás bővülését ugyanis korlátozza a rendelkezésre álló családi munkaerő, ezért a mezőgazdasági üzem nagyságának növelése csak bérmunkások felvételével lehetséges. A családi gazdaságokban foglalkoztatott bérmunkás vagy helyettesítheti, vagy kiegészítheti a családi munkaerőt. A családi munkaerő bérmunkával való helyettesíthetőségét azonban nemcsak a felügyeleti és ellenőrzési költségek korlátozhatják. A lehetséges helyettesíthetőséget akadályozzák a munkaerővel szemben támasztott különböző igények és a képzettségi különbségek. Röviden, a családi gazdaság előnye onnan származik, hogy rugalmasan képes alkalmazkodni a termelési kapacitásokhoz, míg a bérmunka alkalmazása számos súrlódással járhat, amelyeknek forrásai például a rögzített bérek vagy a foglalkoztatási szabályok. A sok bérmunkás alkalmazása egyre költségesebb, növekvő tranzakciós költségekkel jár, ezért a családi gazdaság hatékonyabb, mint a bérmunkásüzem. Elmélete alátámasztására Schmitt (1997b) közvetett bizonyítékokkal szolgál a tranzakciós költségek jelentőségéről. Úgy érvel, ha a bérmunkásüzemek hatékonyabbak, mint a családi gazdaság, akkor ennek meg kell mutatkoznia az agrárszerkezet átalakulásában. A szerző Németország mezőgazdasági struktúráját 1979 és 1994 között elemezve, úgy találta, hogy a koncentráció folyamata folytatódott, ha az üzemek nagyságát az egy gazdaságra jutó földterületben mérjük. Ha viszont a farmok nagyságát az egy üzemre jutó munkaerő számával mérjük, akkor a farmok koncentrációja az egy bérmunkásnál kevesebbet foglalkoztató, illetve a két munkaerőnél (családi és bérmunkaerő összesen) kevesebbet foglalkoztató üzemek irányába mutat. A vizsgált időszakban a 3 bérmunkásnál többet alkalmazó farmok aránya az összes teljes idős farmon belül 0,5%-ról 0,2%-ra esett vissza, átlagos területük 105 hektárról 91 hektárra, a 100 hektárra jutó számosállatok száma pedig 80-ról 43-ra csökkent, miközben az egy üzemre jutó bérmunkaerő száma 4,15-ről 4,34-re emelkedett. Ezek a tények Schmitt (1997b) szerint arra utalnak, hogy a családi farmok kapacitása bérmunkával való növelésének a lehetőségei korlátozottak, ami egyben a tranzakciós költségek fontosságának implicit bizonyítéka.

Agrárgazdaságtan II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 187 5

Az agrárgazdaságtani ismeretek alapvető fontosságúak minden agrármérnök szakos hallgató számára. A tankönyvben bemutatásra kerülnek az agrárgazdasági szektor termelési tényezői (föld, tőke, munkaerő), az üzemszervezet, a mezőgazdaságban is nélkülözhetetlen kutatás-fejlesztés-innováció vagy az élelmiszer-marketing. A makrofejlődésről szóló rész tárgyalja az élelmezés- és élelmiszer-biztonságot, a mezőgazdasági fejlődés és a gazdasági növekedés viszonyát, valamint az agrárkereskedelmet. A záró fejezet a mezőgazdaság és a környezet viszonyát mutatja be a fenntarthatóság szempontjából. Az Agrárgazdaságtan II. szerves folytatása az I. kötetnek, részletesen és olvasmányosan mutatja be a téma legfontosabb, még hiányzó területeit, így bátran tudom ajánlani mind az oktatók, mind a hallgatók részére.

Dr. Feldman Zsolt, helyettes államtitkár,

Földművelésügyi Minisztérium

Az Agrárgazdaságtan tankönyvek Mizik Tamás által szerkesztett második kötetében a szerzők a mezőgazdasági fejlődés mikro- és makroökonómiai elemzésével foglalkoznak. A mikroökonómiai témakör a mezőgazdaság termelési tényezői (föld, tőke, munkaerő) mellett a mezőgazdasági üzemszervezet elméletével és sajátosságaival, a technológiai fejlődéssel és élelmiszer-marketinggel foglalkozik. A makroökonómiai rész a globális élelmezésbiztonság, a mezőgazdasági fejlődés és a gazdasági növekedés összefüggéseit, a nemzetközi agrárkereskedelem, az élelmiszer-biztonság és a fenntartható gazdálkodás főbb kérdéseit tárgyalja. A sorozat második kötete is híven tükrözi a nemzetközi szemléletet, a magyar agrár-felsőoktatás oktatói és hallgatói, valamint a szakmai szervezetek pedig hasznos könyvként forgathatják a szerzők művét.

Dr. Popp József,

az MTA doktora

A közgazdaság-tudomány az elmúlt fél évszázadban olyan speciális területek elemzését vállalta fel, mint az érzelmek, társas kapcsolatok vagy éppen az egészség kérdésköre. Eközben azonban olyan klasszikus témáktól fordult el a figyelem, mint az agrárium elemzése. Történt mindez akkor, amikor az agrárium robbanásszerű fejlődés előtt áll a digitalizáció előrehaladtával, és olyan kihívásokkal kell megküzdenie, mint a klímaváltozás. E tények alapjaiban fogják átrendezni a jelenlegi agrárrendszert. Ezért nagyon jó hír, hogy új agrárgazdaságtani tankönyvsorozat indult, melynek jelen, második kötete a soha nem avuló témákat (pl. földpiac) ugyanolyan igényességgel tárgyalja, mint a legújabbakat (pl. GMO), esélyt adva a magyar hallgatóknak, hogy sikeresen kapcsolódhassanak be a hazai és nemzetközi agráréletbe.

Dr. Kemény Gábor, igazgató,

Agárgazdasági Kutató Intézet

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave