Tartalomjegyzék

• AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS POLITIKÁI
• Impresszum
• A kötet szerzői
• Előszó
• Bevezetés
• chevron_rightI. Versenypolitika
  • 1. A versenyjog és versenypolitika tematikus egységei
  • chevron_right2. A versenykorlátozások joga (antitrösztjog)
    • 2.1. Az antitrösztjog kialakulása és céljai
    • 2.2. Területi hatály
    • 2.3. A tagállamközi kereskedelem érintettsége
    • chevron_right2.4. Közösségi kartelljog
      • 2.4.1. Kik között jöhet létre versenyellenes megállapodás?
      • 2.4.2. Milyen típusai vannak a megállapodásoknak?
      • 2.4.3. A versenykorlátozó megállapodás formái
      • 2.4.4. Versenyellenes cél vagy hatás
      • 2.4.5. Versenyellenesség
      • 2.4.6. Mentesülés
    • chevron_right2.5. Erőfölénnyel való visszaélés
      • 2.5.1. Az erőfölény fogalma
      • 2.5.2. Visszaélés
    • 2.6. Fúziókontroll
  • 3. Általános gazdasági érdekű szolgáltatások
  • 4. Liberalizációs versenyjog
  • chevron_right5. Állami támogatások
    • 5.1. A tilalom fő szabálya
    • chevron_right5.2. Kivételek
      • 5.2.1. Az EKSz által megállapított kivételek
      • 5.2.2. Csoportmentesség
    • 5.3. Eljárás
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightII. Közös kereskedelempolitika – külgazdasági kapcsolatrendszer
  • 1. A közös kereskedelempolitika tartalma
  • 2. A kereskedelempolitika intézményi háttere és a kapcsolatok típusai
  • chevron_right3. A külgazdasági szerződésrendszer
    • 3.1. Az Európai Gazdasági Térség
    • 3.2. Az európai törpeállamok
    • 3.3. Az első generációs társulások
    • chevron_right3.4. Szabadkereskedelmi megállapodások
      • 3.4.1. Svájc
      • 3.4.2. Stabilizációs és társulási megállapodások
      • 3.4.3. Euromediterrán megállapodások
      • 3.4.4. Nem országcsoportokkal kötött megállapodások
      • 3.4.5. Az Öböl Együttműködési Tanáccsal kötött megállapodás
      • 3.4.6. Európai megállapodások
    • 3.5. Preferenciális szerződés: a cotonoui megállapodás
  • chevron_right4. Az Európai Unió nem kereskedelmi szerződéses kapcsolatai
    • 4.1. Az Európai Unió és Latin-Amerika kapcsolatainak fejlődése
    • 4.2. Az Európai Unió és Délkelet-Ázsia államainak kapcsolatai
  • 5. A kereskedelempolitika várható tendenciái és az EU világkereskedelmi helyzete
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightIII. Fejlesztési együttműködés – nemzetközi fejlesztéspolitika
  • chevron_right1. A közös fejlesztéspolitika története
    • 1.1. A kezdetek és a loméi konvenciók
    • 1.2. Változások a kilencvenes években
    • 1.3. Az ezredfordulón indult reform
  • chevron_right2. Napjaink közös fejlesztéspolitikájának fő jellemzői
    • 2.1. Az Európai Konszenzus elvei
    • 2.2. Szervezeti felépítés
    • chevron_right2.3. Pénzügyi eszközök, finanszírozás és végrehajtás
      • 2.3.1. A közös költségvetés eszközei
      • 2.3.2. Az Európai Fejlesztési Alap
      • 2.3.3. A források megoszlása
      • 2.3.4. Végrehajtás
    • 2.4. A cotonoui megállapodás és a gazdasági partnerségi megállapodások
  • 3. A közös fejlesztéspolitika értékelése és jövője
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightIV. Gazdasági és monetáris együttműködés
  • 1. A gazdasági és monetáris unió elméleti alapja: az optimális valutaövezetek elmélete
  • chevron_right2. A gazdasági és monetáris együttműködés szükségessége és fejlődése az európai integrációban
    • 2.1. A Werner-jelentés
    • 2.2. Az Európai Monetáris Rendszer működése
    • 2.3. A Delors-jelentés
    • 2.4. A maastrichti szerződés mint a Gazdasági és Monetáris Unió mai formájának alapja
  • chevron_right3. A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósítása és működése
    • 3.1. A nagy döntés: a konvergenciakritériumok teljesítése
    • 3.2. A közös monetáris politika intézményrendszere és stratégiája
    • 3.3. A közös pénz bevezetésének előnyei és hátrányai
  • 4. Az euró első tíz évének értékelése
  • 5. Az új tagországok és a GMU
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightV. Kohéziós politika
  • 1. Az uniós szintű regionális politika szükségessége
  • 2. A politika kialakulása és eszközei
  • chevron_right3. A közös szabályozási háttér
    • 3.1. Támogatási célkitűzések
    • chevron_right3.2. A támogatásokat nyújtó alapok
      • 3.2.1. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap
      • 3.2.2. Az Európai Szociális Alap
      • 3.2.3. A Kohéziós Alap
    • 3.3. A források felhasználásának alapelvei
    • 3.4. A fejlesztési tervek tartalmi jellemzői
  • chevron_right4. Regionalizáció és intézményrendszer
    • 4.1. A NUTS-rendszer
    • 4.2. A támogatások felhasználásának intézményi háttere
  • chevron_right5. A kiadások alakulása és a támogatások szerepe a felzárkózásban
    • 5.1. A támogatások nagysága
    • 5.2. A támogatások fejlődésre gyakorolt hatása
  • 6. A politika hatása a nemzeti fejlesztéspolitikák működésére
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightVI. Ipar- és kutatási-fejlesztési politika
  • chevron_right1. Struktúrapolitika és versenyképesség
    • chevron_right1.1. A lisszaboni stratégia
      • 1.1.1. Kutatás és innováció
      • 1.1.2. Vállalkozási környezet
      • 1.1.3. Tudás és szociális kohézió
      • 1.1.4. A stratégia végrehajtása, kormányzása
    • chevron_right1.2. A világgazdasági válság miatt kialakult helyzet
      • 1.2.1. A fellendülési terv
      • 1.2.2. Az ideiglenes állami támogatási intézkedések szükségessége
  • chevron_right2. Iparpolitika
    • 2.1. Az iparpolitika kialakulása, céljai
    • 2.2. Az új iparpolitikai megközelítés
  • chevron_right3. Kutatási-fejlesztési politika
    • 3.1. A közös kutatási-fejlesztési politika szükségessége
    • chevron_right3.2. A kutatási-fejlesztési politika kialakulása és szabályozása
      • 3.2.1. A 2007–2013-ra szóló 7. keretprogram
      • 3.2.2. Az Európai Kutatási Térség
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightVII. Közös agrárpolitika
  • 1. Előzmények, koncepcionális alapok
  • chevron_right2. A közös agrárpolitika szerkezete
    • 2.1. A KAP céljai
    • 2.2. A szabályozás fő területei
    • 2.3. A KAP finanszírozása: EMOGA, EMGA, EMVA
  • chevron_right3. A közös agrárpolitika árszabályozási modelljének működése. A rendszer alapproblémája
    • 3.1. Az árszabályozási modell működése
    • 3.2. Jóléti hatások
  • chevron_right4. A KAP-reform és előzményei
    • 4.1. A közös agrárpolitika korrekciója a nyolcvanas években
    • 4.2. A KAP 1992. évi reformja
    • 4.3. Területi alapú támogatások és a földár
    • 4.4. Kapcsolt közvetlen támogatások
  • chevron_right5. A KAP-reform harmadik lépcsője: a 2003. évi reformdöntés
    • 5.1. Kulcsfontosságú elemek
    • 5.2. A legutóbbi reformlépcső fő jellemzői
  • chevron_right6. Viták a közös agrárpolitika jövőjéről. Kilátások
    • 6.1. Kihívások
    • 6.2. A jelenlegi KAP kritikája
    • 6.3. A további reform lehetőségei
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightVIII. Közlekedéspolitika
  • 1. A közlekedési szektor sajátosságai, fejlődési tendenciái
  • chevron_right2. A közös közlekedéspolitika kialakulása
    • chevron_right2.1. Közúti közlekedés
      • 2.1.1. Piacra jutás
      • 2.1.2. Szakmához jutás
      • 2.1.3. Pénzügyi szabályozás
      • 2.1.4. Szociális rendelkezések
      • 2.1.5. Műszaki harmonizáció, biztonság, környezetvédelem
    • 2.2. Vasúti közlekedés
    • 2.3. Belvízi hajózás
    • 2.4. Tengerhajózás
    • 2.5. Légi közlekedés
  • 3. A közlekedéspolitika reformja: a 2001-es fehér könyv
  • chevron_right4. Az európai közlekedési hálózatok fejlesztése
    • 4.1. A transzeurópai közlekedési hálózatok programja
    • 4.2. Páneurópai folyosók
    • chevron_right4.3. A TEN-T továbbfejlesztése
      • 4.3.1. A TEN-T megvalósításával kapcsolatos problémák
      • 4.3.2. Újabb változások, a projektlista bővülése
      • 4.3.3. Finanszírozás
  • 5. A közlekedési ágazat fejlődési irányai
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightIX. Környezeti politika
  • chevron_right1. A környezeti politika kialakulása, fejlődése
    • 1.1. A környezeti politika központi szerepe, jelentősége
    • 1.2. A környezeti politika integrációs szerepe
    • 1.3. A Közösség környezeti cselekvési programjai
    • 1.4. Az EK környezeti politikájának céljai, alapelvei
  • chevron_right2. A környezetvédelem szabályozása
    • 2.1. Az EK-szerződés környezeti rendelkezései
    • 2.2. Horizontális és ágazati szabályozás
    • chevron_right2.3. Horizontális környezeti szabályok
      • 2.3.1. Hatásvizsgálat
      • 2.3.2. Integrált szennyezésmegelőzés és -ellenőrzés (IPPC)
      • 2.3.3. Környezeti menedzsment és auditálás (EMAS)
      • 2.3.4. Környezetbarát termékjelzés: az európai virág
      • 2.3.5. Környezeti információ
      • 2.3.6. Tagállami értesítési kötelezettség
      • 2.3.7. Környezeti felelősség
    • 2.4. Az Európai Környezeti Ügynökség
  • chevron_right3. Természetvédelem
    • 3.1. Vadon élő madarak védelme
    • 3.2. A természetes élőhelyek és a vadon élő állat- és növényfajok védelme
    • 3.3. Földvédelem, erdővédelem
  • chevron_right4. Vízvédelem
    • 4.1. Vízkeretirányelv
    • 4.2. Ivóvizek védelme
    • 4.3. Fürdővizek védelme
    • 4.4. A vizek szennyezéssel szembeni védelme
  • chevron_right5. Levegővédelem
    • 5.1. A levegő minőségének védelme
    • 5.2. Az autók levegőszennyezése
    • 5.3. Az ipari létesítmények légszennyezése
    • 5.4. Az ózonréteg védelme és a klímaváltozás
  • chevron_right6. Az EK hulladékgazdálkodási politikája
    • 6.1. Hulladékgazdálkodási stratégia
    • chevron_right6.2. A hulladékra vonatkozó szabályozási keretek
      • 6.2.1. A hulladék újrahasznosítása, ártalmatlanítása (lerakása), szállítása
      • 6.2.2. Speciális hulladékfajták
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightX. Energiapolitika
  • 1. Az EU energiafüggősége
  • 2. A közös energiapolitika szükségessége
  • chevron_right3. Az európai energiapolitika fejlődése
    • 3.1. A liberalizációs törekvések
    • 3.2. A 2006-os zöld könyv és a lisszaboni szerződéssel bekövetkező változások
  • chevron_right4. Az Európai Unió Éghajlat-változási és Energiacsomagja
    • 4.1. A kibocsátáskereskedelmi rendszer
    • 4.2. A csomag intézkedéseinek értékelése
  • 5. A szállítóhálózatok kiépítése – a földgázfüggőség ellátásbiztonsági összefüggései
  • 6. Kitekintés avagy a globális környezet
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightXI. Foglalkoztatás- és szociálpolitika
  • 1. A foglalkoztatás- és szociálpolitika helye, legfontosabb területei, a foglalkoztatási helyzet néhány jellemzője
  • chevron_right2. A szociálpolitika közösségi szintű kezelésének kialakulása, fejlődése és eszközei
    • 2.1. Szociálpolitikai jogalkotás: a római szerződéstől a Szociális Chartáig
    • 2.2. A Szociális Charta tartalma, jelentősége
  • chevron_right3. Az elkülönített közösségi foglalkoztatáspolitika létrejötte és működése, az Európai Foglalkoztatási Stratégia
    • 3.1. Az amszterdami szerződés foglalkoztatási fejezete és a luxembourgi folyamat
    • 3.2. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia
    • 3.3. A közösségi foglalkoztatáspolitika koordinációja, a nyitott koordináció módszere
    • 3.4. Az európai szociális párbeszéd szerepe avagy „jogalkotás tárgyalásos módon”
  • chevron_right4. A szociálpolitika újabb fejleményei és aktuális kérdései
    • 4.1. Fontosabb általános változások a lisszaboni stratégia után
    • 4.2. Legújabb kezdeményezés: a megújított Szociális Menetrend
  • chevron_right5. A foglalkoztatás- és szociálpolitika perspektívái és dilemmái
    • 5.1. A lisszaboni szerződés szociálpolitikai vonatkozásai
    • 5.2. Zöld könyv a munkajog modernizálásáról – a legfontosabb nyitott kérdések
    • 5.3. Dilemmák
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightXII. Oktatási és képzési politika
  • 1. Az egész életen át tartó tanulás jelentősége
  • 2. Különbségek a tagországok között az emberi erőforrások terén
  • chevron_right3. A közösségi szerepvállalás céljai, területei
    • 3.1. Az Európai Képesítési Keretrendszer kialakítása
    • 3.2. Közösségi oktatási programok
  • chevron_right4. Az egész életen át tartó tanulás programja
    • 4.1. Ágazati alprogramok: Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, Grundtvig
    • 4.2. A transzverzális program
    • 4.3. A Jean Monnet program
  • 5. Az Európai Felsőoktatási Térség létrehozása – a bolognai folyamat
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightXIII. Bel- és igazságügyi együttműködés – a szabadság, biztonság és jog érvényesülése
  • chevron_right1. A Közösségen kívüli előzmények
    • 1.1. A TREVI-csoport
    • chevron_right1.2. A schengeni joganyag – a személyek szabad mozgásának szabályai
      • 1.2.1. A schengeni megállapodás céljai és hatálya
      • 1.2.2. A schengeni övezetre vonatkozó intézkedések
      • 1.2.3. A Schengeni Információs Rendszer
    • 1.3. A dublini egyezmény
  • chevron_right2. Bel- és igazságügyi együttműködés az EU intézményi keretei között
    • 2.1. A maastrichti szerződés újításai
    • chevron_right2.2. További előrelépés az amszterdami szerződéssel
      • 2.2.1. Első pilléres területek az amszterdami szerződés után
      • 2.2.2. A harmadik pillér maradványai
    • 2.3. A nizzai szerződés utáni helyzet
    • 2.4. A lisszaboni szerződés újításai
  • chevron_right3. A bel- és igazságügyi együttműködés gyakorlati megvalósulása
    • 3.1. Az Europol megteremtése és működése
    • 3.2. A tamperei program
    • 3.3. A hágai program
  • chevron_right4. Az egyes területeken elért eredmények, a továbblépés irányai
    • 4.1. Szabad mozgás, határellenőrzés, vízumpolitika
    • 4.2. Menekültügy
    • 4.3. Bevándorlás, beilleszkedés, illegális bevándorlás
    • 4.4. Rendőrségi és büntető igazságügyi együttműködés
    • 4.5. Polgári igazságügyi együttműködés
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightXIV. Közös kül- és biztonságpolitika
  • 1. A kül-, a biztonság- és a védelempolitikai együttműködés előzményei
  • chevron_right2. A CFSP mint az integráció második pillére
    • 2.1. Az együttműködés eszközrendszere
    • 2.2. Döntéshozatali mechanizmus
  • 3. Az alapszerződés amszterdami módosításának következményei
  • 4. Újabb módosítások: a közös biztonság- és védelempolitika kialakítása
  • 5. A közös kül- és biztonságpolitika jövője
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightXV. Közös költségvetés – a politikák finanszírozása
  • chevron_right1. Az uniós szintű költségvetés szükségessége
    • 1.1. A közös költségvetés feladatai
    • 1.2. A költségvetés funkciói
  • chevron_right2. A saját források
    • 2.1. A hagyományos saját források
    • 2.2. Az áfaalapú befizetés
    • 2.3. A GNI-forrás
    • 2.4. Egyéb bevételek
    • 2.5. Lehetséges új bevételi források
  • chevron_right3. A költségvetés kiadási oldala
    • 3.1. A középtávú költségvetési tervek
    • 3.2. A nettó egyenleg
  • chevron_right4. A 2007–2013 közötti költségvetés szerkezete
    • 4.1. A fenntartható növekedést befolyásoló kiadások
    • 4.2. A Természeti erőforrásokkal való gazdálkodás
    • 4.3. Az európai állampolgárság tartalma
    • 4.4. Az EU mint globális partner
    • 4.5. Adminisztratív kiadások
  • chevron_right5. Gondolatok a költségvetés kívánatos szerkezetéről
    • 5.1. A kutatás-fejlesztés stratégiai jelentősége
    • 5.2. Az oktatás területének támogatása
    • 5.3. A transzeurópai hálózatok gyorsabb kiépítésének támogatása
    • 5.4. A gazdasági és társadalmi kohézió erősítésének támogatása
    • 5.5. Az agrárszektor modernizációjának támogatása
    • 5.6. További politikákhoz kapcsolódó kiadások
    • 5.7. Az új kiadási szerkezetre tett javaslatok összegzése
  • 6. Az uniós költségvetés és a magyar érdekek
  • Felhasznált irodalom
• Utószó a lisszaboni szerződés hatályba lépéséről

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 720 3

Az európai integrációs folyamatot elemző könyvek általában átfogó módon az integráció gazdaságtanával, az Európai Unió fejlődésével, történetével, joganyagával, az intézményi és döntéshozatali rendszer kérdéseivel vagy csak egyes szakpolitikákkal foglalkoznak. Ez a kötet kizárólag az integráció működése során kialakított közös politikák, együttműködési területek vizsgálatára irányul: minden olyan meghatározó területet érint, ahol valamilyen szintű, mértékű uniós (közösségi) szerepvállalás, politika kialakult. A könyv elsősorban gazdasági megközelítésben, de pontos jogi, szabályozási hivatkozásokkal elemzi az egyes politikák működését. A szerzők minden fejezetben alapvetően ugyanazt a logikát követik: megvilágítják az uniós szintű fellépés szükségességét, a politika indokoltságát; bemutatják az adott politika céljait, a szabályozás kialakulását, fejlődését és reformjait; elemzik a politika működésének következményeit, hatásait és a felmerülő problémákat. A könyv nagymértékben megkönnyítheti az országban legalább 17 helyen folyó európai tanulmányok oktatását, elősegítheti azt, hogy az uniós politikákkal foglalkozó kurzusokhoz - akár gazdasági, akár jogi, vagy politikatudományi-szociológiai képzések keretében - legyen egy újabb, jól használható könyv. Emellett természetesen minden, a téma iránt érdeklődő olvasó számára ajánlható a kötet, amely hasznos, tanulságos és jól befogadható ismereteket nyújt az egyes politikákról.

A kötet szerzői az európai integrációval foglalkozó egyetemi, főiskolai, vagy tudományos kutatóintézetben dolgozó oktatók-kutatók, akik eddigi tevékenységük során széles körű szakmai tapasztalatokra és elismertségre tettek szert szakterületükön. Külföldi és hazai tudományos tevékenységük és eddigi publikációik kitűnő alapot biztosítottak ahhoz, hogy a kötet tartalmi szempontból pontos és az olvasó számára jól érthető legyen.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kengyel-az-europai-unio-kozos-politikai//