Tartalomjegyzék

• Sodródásból feljebb lépés • Tudásalapú versenyképesség
• Impresszum
• Ábrajegyzék
• Táblázatjegyzék
• Bevezetés
• chevron_right1. Sodródásból feljebb lépés
  • 1.1. Elégtelen konvergencia
  • 1.2. A vállalatok korszerűsödése
  • 1.3. Vállalataink versenyképessége
  • 1.4. A termelési ellátási láncok szerveződése
  • 1.5. Magyarország részvétele a nemzetközi integrációs hálózatokban
  • 1.6. Stratégiai megfontolások a szakmastruktúra fejlesztéséhez
  • 1.7. Feljebb lépés az integrációs hálózatokban – upgrading
  • 1.8. Sodródásból feljebb lépés – összefoglalás
• chevron_right2. A versenyképesség részletes elemzése
  • chevron_right2.1. Elégtelen konvergencia
    • 2.1.1. A logaritmikus tengelyű ábrák értelmezése
    • 2.1.2. A Jánossy-féle trendvonal-elmélet ismertetése
    • 2.1.3. A kiemelt országok növekedése
    • 2.1.4. A növekedési térkép
    • 2.1.5. A domestic GDP-növekedés felbontása (unbundlingja) nemzeti és külföldi GDP-növekedésre
    • 2.1.6. A V4-országok növekedéséről
    • 2.1.7. A konvergencia megítéléséről
  • chevron_right2.2. A vállalatok korszerűsödése
    • 2.2.1. A munkatermelékenység fogalma és mérése
    • 2.2.2. Az elvégzett számítások mérési problémái
    • 2.2.3. Az 1-es és 32-es termelékenységi osztályokról
    • 2.2.4. A tudástőke-számítások módszertana
    • 2.2.5. A költséghányadok és a közgazdasági profit
    • 2.2.6. A Solow-modell értelmezéséhez
  • chevron_right2.3. Vállalataink versenyképessége
    • 2.3.1. A vállalati csoportosítások problémái
    • 2.3.2. Háttérábrák és -táblázatok
    • 2.3.3. A KSH-mérések nemzetközi ellenőrzése
  • chevron_right2.4. A termelési ellátási láncok kialakulása
    • 2.4.1. A termelékenység és jövedelmezőség közötti különbség
    • 2.4.2. Egy fontos módszertani eszköz a termelékenység és a jövedelmezőség eltérésének elemzéséhez: az ÁKM
    • 2.4.3. A mosolygörbe kvantifikálása
    • 2.4.4. A közepes jövedelmi csapda nemzetközi összehasonlításban
    • 2.4.5. A mosolygörbék, a háttérstruktúrák és az igényességi mutatók sztochasztikus természetéről
  • chevron_right2.5. Magyarország részvétele a nemzetközi integrációs hálózatokban
    • 2.5.1. A nemzetközi ÁKM mint a nemzetközi integrációs kapcsolatok leírásának eszköze
    • 2.5.2. Magyarország főáramtól eltérő strukturális fejlődése
    • 2.5.3. A hozzáadottérték-tartalom országok és régiók közötti eltérésének okai
  • chevron_right2.6. Stratégiai megfontolások a szakmastruktúra fejlesztéséhez
    • 2.6.1. A vállalati, illetve nemzetgazdasági szintű elemzések szerepe
    • 2.6.2. A modellezés szerepe a versenyképesség makroszintű elemzésében
    • chevron_right2.6.3. Az elemzésekhez használt MELOR-modell leírása
      • 2.6.3.1. A modell működésének általános leírása
      • 2.6.3.2. Modellváltozatok: bázis- és elemző modellek
      • 2.6.3.3. A bázismodellezés eredményei
      • 2.6.3.4. Az előre jelző modellezés eredményei
    • 2.6.4. A munkaerőpiaci előrejelzések összefoglaló ábrái
  • chevron_right2.7. Feljebb lépés az integrációs hálózatokban – upgrading
    • chevron_right2.7.1. Kiemelt kapitalizmusvariációk
      • 2.7.1.1. Függés a legfontosabb beruházási forrástól
      • 2.7.1.2. Alkalmazkodási kényszer a legnagyobb beruházók működési modelljéhez
      • 2.7.1.3. Hatás a társadalmi partnerek együttműködésére
      • 2.7.1.4. Hatás az oktatási és képzési rendszerekre
      • 2.7.1.5. Hatás az innovációs folyamatokra
      • 2.7.1.6. Hatás a társadalom egészére
      • 2.7.1.7. Vállalatkormányzás
      • 2.7.1.8. Vállalati pénzügyek
      • 2.7.1.9. Munkaviszonyok
      • 2.7.1.10. Innováció
      • 2.7.1.11. Hazai piac és nemzetközi integráció
    • chevron_right2.7.2. Történelmi determinációk
      • 2.7.2.1. A második jobbágyság koncepciója
      • 2.7.2.2. Szekfű Gyula a magyar nemzettudatról
      • 2.7.2.3. Bibó István nézetei a történelmi elkanyarodásról és annak társadalmi tudatmódosító hatásairól
      • 2.7.2.4. A Szűcs Jenő által leírt történelmi meghatározottság és annak hatása a nemzettudatra
    • 2.7.3. A zsákutcás fejlődés veszélyei
• chevron_right3. Felhasznált források
  • Felhasznált adatbázisok

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 758 6

Kis híján két évtizede, hogy a médiagazdaságtan tárgykörben megjelent az első magyar nyelvű könyv, amelyhez az elméleti bevezetőt követő lapkiadás fejezetet én lektoráltam. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, s négy további változat követte az elsőt. Bár a jelenkori média csak nyomokban hasonlít az 1990-es évek első felének médiájára, a médiagazdaságtani nézőpont mit sem veszített érvényességéből. Ma már persze a média szót is két jelzős szerkezettel emlegetjük, a két évtizeddel ezelőttit tömegmédiának hívjuk, amely mellé felnőtt az infokommunikációs technológiák forradalmának és tömeges használatbavételének eredményeként az új média. Mind a kettővel foglalkozik a Médiagazdaságtan legújabb kiadása, külön rávilágítva arra a szerves kapcsolatra, amely a régi és az új médiát összeköti. Öröm látni, hogy a két évtizeddel ezelőtt indult magyar médiagazdaságtani iskolából ismét fontos, értékes mű került ki, amelyet mind a médiával bármilyen szemszögből foglalkozóknak, mind az érdeklődőknek figyelmébe ajánlok.

Bayer József ügyvezető igazgató

Axel Springer Budapest Kft.

A Médiagazdaságtan című kötet előző kiadásai bestsellerré váltak a médiával foglalkozó hazai szakirodalomban. Nem véletlenül: a könyv alapos és mély, mégis közérthető és remekül tagolt áttekintést ad a médiapiac trendjeiről. E legújabb kiadás már naprakészen elemzi a digitális hálózatok, a közösségi média világát is a hagyományos médiumok (sajtó, rádió, tévé) mellett. Gyakorló médiamenedzsereknek, kutatóknak, diákoknak ajánlom. És mindenkinek, aki többet szeretne tudni az új és változó médiatípusokról, műfajokról, finanszírozási modellekről, a közönségmérésről vagy akár a magánmédia és a közérdek elvi összefüggéseiről. Mindenkinek, akit érdekel a demokratikus, szabad média működése.

Sükösd Miklós, Senior Fellow

Media Diversity Institute, London

Hivatkozás: https://mersz.hu/galik-urban-mediagazdasagtan//