Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Az univerzálé indifferenciaelmélete

Abaelardus szerint Vilmos az ellenérvek hatására elvetette az univerzálét az anyagi lényeggel azonosító elméletét. Vilmos második, módosított elméletéről (indifferenciaelmélet) úgy tűnik, Abaelardus már némiképp jobb véleménnyel volt. Az ezzel az állásponttal egyetértők ugyanis szerinte „már közelednek a kérdéssel kapcsolatos megfelelő állásponthoz”. A módosított elmélet értelmében Abaelardus szerint Vilmos „ezután azt állította, hogy egy és ugyanazon dolog nem lényegileg, hanem indifferens módon van benne minden egyes hozzá tartozó individuumban” (HC 65, 90–91; SZT 7, a magyar fordítást módosítottam – B. G.). Ez azt jelenti, hogy az egyes dolgok „személyüknél fogva, a lényegük tekintetében” (personaliter, in suis essentiis), azaz individuálisan és lényegileg különbözőek ezen elmélet szerint. Az univerzálé azonban mégis ugyanaz a dolgokban: ám nem lényegileg, oly módon, hogy lényegüknél fogva egy és ugyanazon anyagban vagy formában részesülnének, hanem indifferens módon. Az egyes, egymástól különböző embereket például az elmélet képviselői az emberségükben azonosnak mondják abban az értelemben, hogy nem különböznek az emberi természet tekintetében. Az egyedi dolgok és az univerzálé ennek következtében azonosak. Ha elkülönülten tekintjük az egyes dolgokat, akkor egyedi létezőknek nevezzük őket, ha azonban nem a különbözőségüket nézzük, hanem a hasonlóságukat, akkor univerzálénak (LI–P 13–14).

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave