Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Párizs és Chartres

A nem keresztény platonikus források használatát, a kozmológiai érdeklődést, valamint a természetfilozófiai magyarázat és a racionális argumentáció előnyben részesítését össze szokták kapcsolni a chartres-i katedrális nagy hagyományokkal rendelkező iskolájával, és azokkal a tudósokkal, akik – legalábbis részben – itt működtek. Ezek közül kiemelkedik Bernardus, Thierry és Guillaume de Conches. Az említett tudósok azonban – mint láttuk – nem kizárólag platonikus szövegekkel és természetfilozófiával foglalkoztak (Bernardust és Guillelmust is kiemelkedő grammaticusként ismerték), s a platonizmus, a természetfilozófiai érdeklődés, továbbá a racionális érvelés preferenciája az autoritásokkal szemben nem kizárólag a chartres-i iskola magisztereit jellemezte. Chartres egyike volt a 12. század első felében az Észak-Franciaországban található jelentős oktatási és tudományos központoknak, ám valószínűleg nem volt annyira jelentős, mint Párizs (Southern 1991). A 12. századi tudományosság központjának tekintett „chartres-i iskola” helyett pedig célszerűbb Bernard de Chartres iskolájáról beszélni (Wetherbee 2003: 37).

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave