Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


A Második analitika

A Második analitikát lehetséges, hogy már Boëthius lefordította latinra, s talán még kommentálta is, ezek a szövegek azonban – ha egyáltalán léteztek – nem maradtak ránk. A legkorábbi ismert latin fordítás – ahogyan azt már említettük – Jacobus Veneticusé a 12. század első feléből, s valamivel később, de még 1159 előtt egy bizonyos „Johannes” is lefordította a teljes szöveget. „Johannes”-nek a fordításhoz fűzött prológusa, valamint Johannes Saresberiensis néhány megjegyzése a Metalogiconban azt mutatja, hogy a szöveg értelmezése sokáig különös nehézséget jelentett. Johannes, a fordító például utal rá, hogy a „francia mesterek”, bár ismerik Jakab fordítását, ezt nem merik bevallani, annyira homályos számukra a szöveg (Aristoteles Latinus 1968: XLIV). Johannes Saresberiensis szerint jó, ha a szöveg által támasztott nehézségek száma nem múlja fölül a mű fejezeteinek a számát, s hozzáfűzi, hogy „ezért többen kijelentik, hogy a nehezen érthetőség hibája a fordítótól ered, mert a könyvet nem pontosan fordította le számunkra” (Johannes Saresberiensis 1929: 171, 919d; 2003: 202).

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave