Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Szuppozíció

A szignifikáció a terminusok olyan alapvető tulajdonsága, amellyel kontextustól függetlenül rendelkeznek. A középkori szerzők azonban a terminusok olyan sajátosságait is (pontosabban: mindenekelőtt olyan sajátosságait) elemezték, amelyekkel nem önmagukban, hanem abban a természetes nyelvi kontextusban rendelkeznek, amelyben használjuk őket. A terminusok legfontosabb ilyen sajátossága a szuppozíció volt. A szuppozíció a középkori nyelvhasználatban a terminusok kontextusfüggő referáló funkcióját jelöli. A szó eredete (sub + pono = valamit valami más alá tesz, valamit valami másnak a helyébe tesz) nem teljesen világos, az azonban nyilvánvaló, hogy a korai, 12. századi logikai traktátusok szerint egy terminus szuppozícióval csak egy adott propozíción belül rendelkezhet (a 13. században ebben a tekintetben nem ilyen tiszta a képlet; vö. De Rijk 1967/1: 565–571; Brown 1972: 21). Az is általánosnak tűnik, hogy – miután referáló funkciójuk csak a terminusoknak lehet, és minden terminus rendelkezik szignifikációval – a szignifikáció (ahogyan azt már említettük is) logikai értelemben előbbre való a szuppozíciónál.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave