Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


A párizsi egyetem artes fakultásának 1340. december 29-i statútuma (Chartularium 1891: 505–507)

Ez a statútum azt a címet viseli, hogy „a szabad művészetek fakultásának határozata bizonyos occamista tévedések elvetéséről” (magyarul lásd Redl 2001: 186–188). Habár ez a cím egy 15. századi kéziratban maradt ránk, a fakultás egyik prokurátorának kortárs (s valószínűleg 1341. január-februárjára vonatkozó) följegyzései között azt olvashatjuk, hogy a fakultás statútumot bocsátott ki „azoknak az újabb nézeteivel szemben, akiket ockhamistáknak hívnak (contra novas opiniones quorundam, qui vocantur Occhanistae). Ha ez a feljegyzés az 1340-es statútumra vonatkozik (ez abban az esetben lehetséges, ha valamilyen oknál fogva körülbelül egy hónappal a megfogalmazása után pecsételték le és léptették életbe), akkor mindez elegendő bizonyíték arra, hogy a kortársak a statútumot úgy tekintették, mint ami a párizsi „ockhamisták” ellen irányult. Ha a feljegyzés nem erre vonatkozik, akkor 1341-ben kibocsátottak egy olyan statútumot az „ockhamisták” ellen, amely mára már elveszett (Courtenay–Tachau 1982: 60–62; Courtenay 1984a; Thijssen 1990; Courtenay 1995b: 268–284; Kaluza 1995b: 302–305).

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave