Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Humanizmus

A reneszánsz az itáliai humanizmussal vette kezdetét, onnan terjedt át Európa többi részére. Ugyanakkor nem teljesen magától értetődő a különbség a filozófiai értelemben vett humanista reneszánsz és a megelőző – illetve párhuzamosan is művelt – skolasztika között. Hiszen ha a skolasztika célja a teológia előkészítése, a keresztény tanok magas szintű kifejtése és védelme, amelynek során erősen támaszkodik az antikvitás bizonyos gondolkodóira, elsősorban Arisztotelészre, akkor hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy a reneszánsz humanisták jórészt ugyanezeket a célokat igyekeztek megvalósítani – csak épp hatékonyabban, hisz jóval több klasszikus szöveget ismertek, és jóval pontosabb fordításokat készítettek. Mégis tagadhatatlan, hogy azzal, amit humanizmusnak szokás nevezni, valami új jelent meg, ami alapvető vonásokban tért el a középkor könyv- és Arisztotelész-kultuszától. A művek megváltozott műfaja – a quaestiók, szentencia-kommentárok, summák nem számítanak többé vonzó műformáknak – a humanisták megváltozott attitűdjét jelzi a klasszikus szövegekhez és szerzőkhöz. Nincs már olyan tekintély, amely elvileg ne lenne kritikával illethető, s noha a reneszánsz gondolkodók legnagyobb része is a keresztény Isten nagyobb dicsőségére igyekezett filozofálni, az egyetlen egyház által szentesített egyetlen út mellett újabb és újabb utak nyíltak. Sőt egyes gondolkodók olvastán már azt a kérdést is fel szokás vetni, hogy vajon a kereszténység alapvető tanításainak beemelése egy-egy nem szükségképp oda vezető gondolatmenet végén nem pusztán csak a külső alkalmazkodás kedvéért történt-e? Annyit mindenesetre joggal állíthatunk, hogy a reneszánsz a keresztény kultúra laicizálódásának igényéből született, s ezt az igényt tükrözi, még akkor is, ha döntő többségében maga is keresztény.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave