Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Irodalom

ABEL GÜNTER 1978: Stoizismus und frühe Neuzeit. Zur Entstehungsgeschichte modernen Denkens im Felde von Ethik und Politik. Berlin – New York: de Gruyter.
BLUM PAUL RICHARD 1998: Philosophenphilosophie und Schulphilosophie. Typen des Philosophierens in der Neuzeit (Studia Leibnitiana, Sonderhefte 27). Stuttgart: Steiner.
BLUM PAUL RICHARD 1999a: Giordano Bruno. München: Beck.
BLUM PAUL RICHARD (szerk.) 1999b: Philosophen der Renaissance. Eine Einführung. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft.
BODIN JEAN 1987: Az államról. Budapest: Gondolat.
BROWN STUART 1993: Renaissance philosophy outside Italy. In Parkinson George H. R. (szerk.): The Renaissance and Seventeenth-century Rationalism. London – New York: Routledge, 70–103.
BRUNO GIORDANO 1972: Két párbeszéd. Az okról, az elvről és az egyről. A végtelenről a világegyetemről és a világokról. Budapest: Helikon.
BRUNO GIORDANO 1990: A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Bukarest: Kriterion.
CAMPANELLA TOMMASO 1959: A Napváros. Budapest: Gondolat.
COHEN H. FLORIS 1994: The Scientific Revolution: A Historiographical Inquiry. Chicago: University of Chicago Press.
COPENHAVER BRIAN P. – SCHMITT CHARLES B. (szerk.) 1992: Renaissance Philosophy. Oxford: Oxford University Press.
COPLESTON FREDERICK S. J.: A History of Philosophy: Late Mediaeval and Renaissance Philosophy (sok kiadásban).
CSEJTEI DEZSŐ, JUHÁSZ ANIKÓ 2004: Amerika felfedezése és az új globális rend. I–II. Máriabesnyő–Gödöllő: Attraktor.
DEAR PETER 2001: Revolutionizing the Sciences. European Knowledge and its Ambitions, 1500–1700. Houndmills: Palgrave.
FARAGÓ SZABÓ ISTVÁN 2005: Az újkori szkepticizmus története. Budapest: Áron.
FICINO MARSILIO 1998: Syncretism in the West: Pico’s 900 Theses (1486). The Evolution of Traditional Religious and Philosophical Systems. With Text, Translation, and Commentary by S. A. Farmer. Tempe, Arizona: Arizona State University.
FICINO MARSILIO 2001: A szerelemről. Kommentár Platón A lakoma című művéhez. Budapest: Arcticus.
FICINUS MARSILIUS 1995: Theologica [sic!] Platonica de immortalitate animorum XVIII libris comprehensa. Hildesheim: Olms.
GILLY CARLOS – NIEWÖHNER FRIEDRICH (szerk.) 2001: Rosenkreuz als europäisches Phänomen im 17. Jahrhundert. Akten zum 35. Wolfenbütteler Symposium. Amsterdam – Stuttgart-Bad Cannstatt: In de Pelikaan – Frommann-Holzboog.
Giordano Bruno válogatott dialógusai. Budapest: Hungária, 1950.
GRASSI ERNESTO 1986: Einführung in philosophische Probleme des Humanismus. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft.
HARGITTAY EMIL (szerk.) 2001: Pázmány Péter és kora. Piliscsaba: PPKE BTK.
JANKOVITS LÁSZLÓ 2002: Accessus ad Janum – a műértelmezés hagyományai Janus Pannonius költészetében. Budapest: Balassi.
Johann Arndt az ősi filozófiáról. Szövegváltozatok Carlos Gilly tanulmányával. Szeged, 2003.
KRAYE JILL 1993: The philosophy of the Italian Renaissance. In Parkinson George H. R. (szerk.): The Renaissance and Seventeenth-century Rationalism. London – New York: Routlegde, 16–69.
KRISTELLER PAUL OSKAR 1979: Szellemi áramlatok a reneszánszban. Budapest: Magvető.
Niccolò Machiavelli művei. 2 köt. Budapest: Európa, 1978.
MEYENN KARL VON (szerk.) 1990: Triumph und Krise der Mechanik. Ein Lesebuch zur Geschichte der Physik. München: Pieper.
MOLLAND GEORGE 1993: Science and mathematics from the Renaissance to Descartes. In Parkinson George H. R. (szerk.): The Renaissance and Seventeenth-century Rationalism. London – New York: Routlegde, 106–139.
MONTAIGNE MICHEL DE 1983: A tapasztalásról. Budapest: Európa (= MT).
MONTAIGNE MICHEL DE 2001–2003: Esszék. 3 köt. Pécs: Jelenkor (= ME).
MORUS TAMÁS 1989: Utópia. Budapest: Európa.
Mout Nicolette 1998: Einleitung. Der Humanismus in der Renaissance. In Mout NICOLETTE (szerk.): Die Kultur des Humanismus. Reden, Briefe, Traktate von Petrarca bis Kepler. München: Beck, 11–26.
OESTREICH GERHARD 1989: Antiker Geist und moderner Staat bei Justus Lipsius. Göttingen: Vandenhoeck–Ruprecht.
OTTO STEPHAN (szerk.) 1984: Renaissance und frühe Neuzeit. Stuttgart: Reclam.
PARKINSON GEORGE H. R. (szerk.) 1993: The Renaissance and Seventeenth-century Rationalism. London – New York: Routlegde.
G. PICO DELLA MIRANDOLA 1942: De Hominis Dignitate. Heptaplus. De Ente et Uno. Ed. E. Garin, Firenz: Vallechi.
POPKIN RICHARD H. 1964: The History of Scepticism from Erasmus to Descartes. Assen: Van Gorcum.
RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES 2002: „Nympha super ripam Danubii”: Tanulmányok a 15–16. századi magyarországi művelődés köréből. Budapest: Balassi.
SAUNDERS JASON LEWIS 1955: Justus Lipsius: The Philosophy of Renaissance Stoicism. New York: Liberal Arts Press.
SCHMITT CHARLES B.et al. (szerk.) 1988: The Cambridge History of Renaissance Philosophy. Cambridge: Cambridge University Press.
SELIGMANN KURT 1987: Mágia és okkultizmus az európai gondolkodásban. Budapest: Gondolat.
SIMONYI KÁROLY 1986: A fizika kultúrtörténete. 3. kiad. Budapest: Gondolat.
SKINNER QUENTIN 1996: Machiavelli. Budapest: Atlantisz.
SKINNER QUENTIN 2002: Visions of Politics 2. Renaissance Virtues. Cambridge: Cambridge University Press.
SZŐNYI GYÖRGY ENDRE 1998: „Exaltatio” és hatalom. Keresztény mágia és okkult szimbolizmus egy angol mágus műveiben. Szeged: JATEPress.
TOTOK WILHELM 1980: Handbuch der Geschichte der Philosophie III. Renaissance. Frankfurt am Main: Klostermann.
VAJDA MIHÁLY (szerk.) 1984: Reneszánsz etikai antológia. Budapest: Gondolat.
VALLAE LAURENTII 1994 [1928]: De falso credita et ementita Constantini donatione Declamatio. Ed. Walther Schwahn. Stuttgart–Leipzig: Teubner.
VALLA LAURENTIUS 2004: De voluptate sive De vero bono. Hrsg. und übersetzt von Peter Michael Schenkel, eingeleitet von Eckart Keßler. München: Fink.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave