Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Novum Organum

A Novum Organum című írás nem szisztematikus mű, hanem lazán kapcsolódó aforizmák gyűjteménye, amelyek mégis világosan kifejeznek egy negatív, kritikai koncepciót a korábbi tudományos próbálkozásokkal szemben, valamint kijelölik egy új módszertan helyét, anélkül azonban, hogy részleteket is bemutatna. Bacon kiindulópontja az, hogy a természetnek megvannak a maga titkai, amelyek nem tárulnak fel, ha saját emberi természetünk alapján próbáljuk megközelíteni. A természet Csatlós János kissé félrevezető fordítása szerint „fortélyos” – helyesebb a latinosan hangzó szubtilis –, s eddig e szubtilitásnak teljességgel inadekvát módon próbáltunk nyomára jutni. Többféle tévedést is felró Bacon a korábbi kutatóknak. Azok, akik szillogizmusokkal próbálkoztak, legfeljebb a vélekedésekre hathattak, a dolgokra nem (Bacon 1995: 13). A szillogizmusokat felépítő szavak olyan fogalmak jelképei, melyeket helytelenül vonatkoztattunk el a dolgokból, tehát egyedül abban reménykedhetünk, amit Bacon „valódi indukciónak” nevez, amit ebben az összefüggésben minden bizonnyal a tudományos alapfogalmaknak a dolgokból való származtatására ért. A tudomány célja természeti hatások kiváltása: ha megismerjük a jelenségek okait, s a természeti tárgyakat a megfelelő módon rendezzük el, akkor a magunk szándéka szerint fogjuk a természetet arra késztetni, hogy a megfelelő okozatokat létrehozza. Az emberi tudás ebben az értelemben tekinthető hatalomnak, mint a 3. cikkely állítja, ám ettől még nagyon messze vagyunk. „A természet munkájába csak a gépész, a matematikus, az orvos, az alkimista és a mágus szokott beleszólni, de ez idő szerint csupán felszínes igyekezettel és sovány eredménnyel” (5). Bacon ismeri tehát az összes nem skolasztikus próbálkozást is, de ezekről sincs jó véleménnyel. A gépész a mechanikai szerkezetek kitalálója, a matematikus kétségkívül alkalmazott matematikus, az orvos vagy a galénoszi, vagy a Paracelsus-féle orvoslás képviselője, az alkimista és a mágus szintén valamiképp a természetre próbálnak hatni, de közös hibájuk, hogy inkább a véletlenre és a tapasztalatra támaszkodnak, nem művelnek igazi tudományt, azaz nem igazi „interpretálói”, kifejtő értelmezői a természet szubtilitásainak. Mindebből még nem következtet az általános szkeptikus attitűd szükségességére: nem általában véve lehetetlen a tudás, hanem csak a jelenleg járt út nem vezet el hozzá. A legfontosabb ismeretkritikai eszköz Baconnél az idolumokról szóló tanítás. A dolgok ideái helyett ködképek tartják hatalmukban értelmünket, a törzs, a barlang, a piac és a színpad ködképei. Ezeknek a ködképeknek mélyenszántó analízise persze voltaképpen azt jelzi – a baconi szándékkal ellentétben –, hogy a világ dolgaihoz aligha fordulhatunk közvetlenül, mindenfajta, az elménkben előzetesen adott fogalmi eszköz nélkül, ami pedig éppenséggel a baconi indukció alapfeltétele lenne.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave