Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Új Atlantisz

E mű, melyben „messze túljutnak mind a régi, mind az új világ határán”, keresztény utópia, annak a Leibniz által is többször idézett mondatnak szellemében, mely szerint „kevéske filozófia hajlamossá teszi az ember elméjét az istentagadásra, az elmélyült filozófia azonban visszavezérli az emberi észt a valláshoz” („Az ateizmusról”, Esszék, Bacon 1987: 72). Már maga a megmentő sziget, „Bensalem” felbukkanása is isteni kegyelmi aktussá stilizálódik bibliai utalások révén, s az idegen, ismeretlen szigetre vetődő hajósok csak akkor szállhatnak partra, miután esküt tettek, hogy keresztények s nem ontottak vért az utóbbi időben. Az elbeszélés maga is tele van bibliai elbeszélésekre – mint az özönvízre – s a keresztény élet sajátszerűségeire tett utalásokkal. A sziget mitikus törvényhozóját, aki egy, az idegenekkel szemben zárt, önellátó államot formál meg, Salamon névváltozatával nevezik meg. Az idegenekkel szemben minden hasonló típusú gondolkodás fő érvét alkalmazta: az erkölcsök keveredése káros volna az eredeti tisztaságra nézvést. Maga a sziget kereszténysége arra a – részben ősisége, részben természetessége által – ideális kereszténységre emlékeztet, amely a reformáció által keltett várakozásnak próbál megfelelni, csakúgy, mint a korábban említett, a tübingeni Tobias Hess és Johann Valentin Andreae körül kibontakozott rózsakeresztes mozgalom. Yates és mások meg is próbálták összekapcsolni a két kísérletet, az újabb kutatások fényében azonban úgy látszik, szoros kapcsolat nem nagyon lehetett köztük.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave