Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Leuveni előjáték

A janzenizmus teológiai-morális megújulási mozgalom volt, elsősorban a 17–18. század Franciaországában, melynek az idő múlásával egyre inkább politikai összetevői is lettek. Névadója a Leuvenben működő teológus, ifj. Cornelius Jansenius (1585–1638), aki 1640-ben, posztumusz megjelent Augustinus című munkájában az elismert egyházatya alapgondolataihoz kapcsolódva igyekezett bemutatni az emberi akarat és az isteni kegyelmek rendszerének együttműködését. A kegyelem az a mód, ahogyan Isten a keresztény teológia szerint bekapcsolódik az emberi akarat döntéshozási folyamatába, s a kálvini reformációval akuttá váló fő kérdés az volt, hogy milyen körülmények közt, milyen módon s a bűnbeesés utáni emberiség mely körére kiterjedően hat az üdvösség felé vezető isteni kegyelem. A domonkos Bañez és a jezsuita Molina korábban érintett vitája a szabad akarat és az isteni előretudás viszonyáról e kérdés egyik fontos aspektusa. Molina leuveni ellenlábasa Michael Bajus (1513–1589) volt, aki azt tanította, hogy az eredendő bűn hatására akaratunk szabadsága csak az üdvösség szempontjából közömbös dolgokra terjed ki, minden más elhatározás meghozatalakor feltétlenül szükség van az isteni kegyelemre. Molina elgondolásait Leuvenben a szintén jezsuita Leonhard Lessius (1554–1623) képviselte. Az ő nézete szerint az eredendő bűn nem tette tönkre a szabad választásra vonatkozó képességünket.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave