Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Blaise Pascal (1623–1662)

Pascal mind atyai kapcsolatai, mind saját, rendkívüli tehetsége folytán korán „felvételt nyert” Marin Mersenne körébe, ahol a legkiválóbb matematikusokkal érintkezett, sőt 16 éves korában maga is publikált egy írást a kúpszeletekről. Atyját Richelieu Rouenba küldte, s az adózás átalakításával együtt járó számolási feladatok megkönnyítésére Pascal megalkotta az első, teljesen mechanikus számológépet. 1646-ban az egész család megtért a janzenista belső vallásossághoz, ami azonban nem akadályozta meg abban, hogy tovább kísérletezzen, például a vákuummal kapcsolatban, amiről aztán 1647-ben Descartes-tal is eszmecserét folytatott. Az 50-es évek elején a valószínűségszámítás is foglalkoztatta, aminek kapcsán Fermat-val levelezett. Ez idő tájt ismét világiasabb életet élt, ami egy újabb megtéréshez vezette: 1654. november 24-én megvilágosodásszerű élménye volt, melyet egy Memorial címen hagyományozódott kis szöveg rögzít. Ennek hatására közelebbi kapcsolatot alakított ki a Port Royal zárda körül élő entellektüelekkel, elsősorban az Arnauld és Nicole által fémjelzett racionalisztikus irányzattal. Arnauld teológiai, geometriai és logikai tanácsokat adott neki, minek viszonzásaképp Pascal bekapcsolódott a janzenizmus körüli vitákba; ennek legjellemzőbb dokumentuma az 1656–57-ben megírt Vidéki levelek, amely a jezsuita morálfelfogás és a kazuisztikának nevezett lelki irányítás erőteljes kritikája. Ekkortájt olyan esemény történt egy Port Royal-i apáca unokatestvérével, amit csodaként értelmeztek, s ennek hatására töprengeni kezdett azon, miként nyilvánítja ki magát Isten az emberek számára. Ennek alapján kezdett dolgozni a keresztény vallás apológiáján, amelyet végül is Gondolatok címen jelentettek meg a hagyaték gondozói. Ismét komoly sikerei voltak a matematika terén, ám 1659-től kezdve súlyos betegség gyötörte, s ez egyre inkább elfordította a tudományoktól és egyre inkább a – számára – túl mérsékelt álláspontot valló Arnauld-tól és Nicole-tól. Azonban még e legszigorúbban janzenista korszakában is foglalkozott új, világi dolgokkal: megalapított egy közlekedési vállalatot, melynek bevételéből s vagyona feléből halála után a szegényeket támogatta.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave