Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Arisztotelész

Arisztotelész – Platónhoz hasonlóan – írt filozófiai dialógusokat, melyek szélesebb közönséghez szóltak. E népszerű írások közé tartozott például a lélek halhatatlanságáról szóló Eudémosz, A filozófiáról és a Buzdítás a filozófiára (Protreptikosz). Bizonyára ezekre a munkákra gondol Cicero, amikor Arisztotelész szavainak „arany folyamáról” beszél. A dialógusok néhány töredéket leszámítva elvesztek. A ránk maradt írásokat rhodoszi Andronikosz szerkesztette meg az i. e. 1. században. Andronikosz Arisztotelész saját használatra készült jegyzeteit vette alapul, melyek minden bizonnyal az iskolában tartott előadásokhoz készültek. Andronikosz néha olyan szövegeket illesztett össze, melyek eredetileg nem tartoztak egybe. Ennek megfelelően az általunk ismert Arisztotelész-írások többségükben nem kicsiszolt művek, hanem szikár stílusú, olykor töredezett szövegek, melyek megértése komoly munkát kíván az olvasótól. Az Andronikosz-féle kiadás vált alapjává a későbbi szöveghagyománynak és kommentárirodalomnak. Arisztotelész műveinek Immanuel Bekker (1831) készítette el azt a kiadását, melynek számozására a modern szakirodalomban hivatkozni szokás (a teljes hivatkozásban a mű címe után szerepel a könyv és a fejezet száma, az oldalszám, a hasáb betűjele és a sorszám, pl. Met. IV.3, 1005bl9–22). Az alábbiakban megadjuk a Bekker-kiadásban szereplő hitelesnek elfogadott műveket. Arisztotelész műveit más görög munkákhoz hasonlóan gyakran latin címen idézik. Előbb a művek latin címét közöljük, majd zárójelben a cím rövidítését, végül pedig magyar fordítását.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave