Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Ralph Cudworth (1617–1688)

More-hoz hasonlóan szintén tagja volt a Royal Societynek, amiből az tűnik ki, hogy e társaság annak ellenére heterogén összetételű volt, hogy a kísérletező módszer előmozdítása volt egyik fő célkitűzése. 1678-ban jelent meg összefoglaló, monumentális műve, a The true intellectual system of universe (A világegyetem igaz értelemmel belátható rendszere), amelyet – ugyan csak 1731-ben – az Eternal and immutable morality (Örök és változhatatlan moralitás) követett. Cudworthre nagyobb hatást gyakorolt Descartes, mint More-ra, metafizikájának alapgondolatait tőle vette át. Fontos kivételek természetesen vannak: a lélek nála sem öntudatos, ám gazdája azoknak az érzékeléshez kapcsolódó funkcióknak, melyeket Descartes tisztán mechanikusan próbált magyarázni. More-hoz hasonlóan felteszi az egész természetben ható plastic nature-t mint szellemi hatóerőt. Azt sem fogadja el Descartes-tól, hogy az örök igazságokat Isten teremtette, s a kétely és a cogito módszertani fogását sem tartja alkalmazhatónak. Descartes-tól eltérően Cudworth a filozófiát kifejezetten a teológiai apologetika eszközének tekinti.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave