Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Culverwelt, Norris, Cumberland

Néhány kisebb jelentőségű gondolkodó is tartozott e platonizáló csoportosuláshoz, vagy legalábbis a késői historiográfusok e csoport holdudvarába sorolják őket, mint például Nathanel Culverwelt (1618–1651 előtt), akinek egyetlen műve, az An elegant and learned discourse of the light of nature (Emelkedett és tudós értekezés a természet világosságáról, 1654) az észhasználat mellett érvel a vallás körében. Ugyancsak ide sorolnak két egyházi személyiséget, John Norrist (1657–1711) és Richard Cumberlandet (1631–1718). Norris filozófiai fő műve, az An Essay towards the theory of the ideal or intelligible world (Kísérlet az ideális vagy értelemmel belátható világ elméletére, 1701), Platónra és Malebranche-ra építő bemutatása egy ideális világnak, s annak vizsgálata, milyen hatása lehet e világ elgondolásának valós világunkra jelenlegi képességeinket adottnak tekintve. Az ez utóbbi feladatnak szentelt második rész az emberi értelmet vizsgálja Locke ellenében, a gondolkodó anyag lehetetlenségét állító Descartes és Malebranche nyomán. Más tekintetben azért Locke is jelen van a műben, akihez viszonya annál is érdekesebb, minthogy maga is jó viszonyban volt Lady Mashammal, Cudworth lányával, akivel Locke élethossziglani barátságban volt, s akinek házában élete utolsó éveit töltötte. A The Theory and Regulation of Love (A szeretet elmélete és szabályozása, 1688), valamint a Reflections on the Conduct of Human Life (Észrevételek az emberi életvezetésről, 1690) részben ez „excellent Lady” számára íródtak.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave