Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Sir Kenelm Digby (1603–1665)

Digby több kategóriába is besorolható, nemcsak alkimista volt, hanem katolikus, arisztoteliánus és mechanikai filozófus is, s ezek kombinációja – hozzávéve még a néhány évi földközi-tengeri kalózkodást – még 17. századi mércével mérve is egyedinek mondható. Egy időben Gassendi és Descartes mellett az atomisztikus gondolkodás fő képviselőjének tartották, találkozott is velük, miután több évtizeden keresztül élt Párizsban; kapcsolatban állt Mersenne körével és az angol emigrációval, így például Hobbesszal és Thomas White-tal, aki a Hobbes által extenzíve bírált De mundót írta. Két fontos műve közül az egyik az angolul és latinul egyaránt megjelentetett Two Treatises, In the one of which, the nature of bodies; in the other, the Nature of mans soule, is looked into; in way of discovery, of the immortality of reasonable soules (Két értekezés, melyek elsejében a testek természetébe, a másikában az emberi lélek természetébe nyerünk betekintést; ezen az úton feltárjuk az eszes lelkek halhatatlanságát, 1644). Az első értekezés, amely az első mechanikai filozófiai értekezés angol nyelven, a testek, a halandóság világát írja le. Mivel Digby szerint okkult minőségek nem tulajdoníthatók a testek tevékenységének, ezért ezeket egy sajátos, mechanikai-arisztoteliánus fogalmi keretben írja le, melynek fő pillérei a szubsztancia és a mennyiség fogalma.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave