Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Athanasius Kircher és a jezsuiták

A jezsuiták a rend alapításától kezdve nagy hangsúlyt helyeztek a tudományos képzésre s arra, hogy az új tudományok eredményeivel minden módon lépést tartsanak. Egyes diszciplínákban működő tudósok mellett, mint például a csillagász-matematikus Christopher Clavius (1538–1612), aki XIII. Gergely pápának segédkezett a naptárreform kidolgozásában, az ún. „egyetemes tudomány” megvalósításában igen nagy szerepet játszottak olyan jezsuiták, mint Athanasius Kircher (1602–1680). A német származású Kircher, aki filozófiát, teológiát, klasszikus nyelveket, hebraisztikát és matematikát tanult, 1633-tól kisebb megszakításokkal haláláig Rómában dolgozott a matematika, a fizika és a keleti nyelvek professzoraként. Az egyiptomi, hermetikus „ősi bölcsesség”, a lullusi kombinatorika, a cusanusi világkép, Brache kozmológiája s nagyon sok más hatás alapján dolgozott ki egy olyan tudásuniverzumot, amelyben minden partikuláris elemben tükröződik az egész, s az egész rekonstrukciója nem lehet teljes, ha nem öleli fel az összes partikuláris elemet, s természetesen, ha nem vezet minden út végül a teremtő Isten jobb megismeréséhez. A jezsuiták római központja különösen alkalmas volt e cél megvalósítására: az Afrikában és Ázsiában működő misszionáriusok beszámolói a szabályszerűségekről és szabálytalan, egyedi jelenségekről egyaránt itt futottak össze, s Kircher mindent megtett azért, hogy beledolgozza őket hatalmas terjedelmű írásaiba. A mágnesesség, a fény és a zene tűntek a legalkalmasabbnak az egyetemesség és egyediség e teljes egységét állító tudomány kidolgozására. Magnes sive de arte magnetica (A mágnes, avagy a magnetikus mesterség, 1641) címen foglalta össze a mágnesesség különböző jelenségeit a szeretetben megnyilvánuló vonzással a fő helyen, ami mindjárt át is vezet a három személyű Istennek mint Magnes centralisnak tárgyalásához. Az Ars magna lucis et umbrae (A fény és árnyék nagy művészete, 1646) című mű a mágnesesség vizsgálatához hasonlóan osztja fel a fény és árnyék körébe tartozó jelenségeket az egyes területeknek megfelelően, hogy aztán Istenhez mint lux infinitához érkezzen el elemzésében. A Musurgia universalis sive Ars magna Consoni et Dissoni (Egyetemes zenetan vagy az összehangzó s a széthangzó nagy művészete, 1650) a hangok, hangszerek, hallószervek és a zene aritmetikai alapjainak tárgyalása révén jut el Istennek mint supremus harmostának, mint végső zenei elvnek fogalmához. Az Oedipus Aegyptiacus (1652–1655) a korban rendelkezésre álló források teljes körének felhasználásával készített rekonstrukció az egyiptomi kultúráról, teológiáról s nyelvről. A vallás vizsgálata során nem tünteti el azt, ami az ő nézőpontjából bálványimádás, de azért igyekszik felmutatni rokonságát az európai kultúrával, amelynek fontos eleme, hogy Hermész Triszmegisztoszt Isten küldötteként értelmezi, kinek feladata az ősi bölcsesség gondozása volt. Az Iter exstaticum (Eksztatikus út, 1656) és a Mundus subterraneus (Föld alatti világ, 1665) a föld feletti és a föld alatti kozmosz feltérképezése Tycho Brache kozmológiájára támaszkodva s az Etna 1638-as kitörésének és a földmozgások megfigyeléséből kiindulva. Az Ars magna sciendi (A tudás nagy művészete, 1669) végezetül Lullus kombinatorikájának korszerűsített összefoglalása.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave