Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Joseph Butler (1692–1752)

Shaftesbury moral sense elmélete alkotja Butler kiindulópontját, aki azonban leválasztja azt esztétikai oldaláról, s inkább teológiai-vallásfilozófiai fejtegetésekbe ágyazza. Fifteen Sermons Upon Human Nature (Tizenöt beszéd az emberi természetről, 1726), valamint Of the Nature of Virtue (Az erény természetéről, 1736) című írásában a lelkiismeretet tünteti ki minden érzelmet felügyelő funkcióval. Ez a morális megítélő instancia azonban nem független, hanem kifejezetten az Istentől teremtett emberi természetre épül. Az emberi természetben ugyanis vannak mások javára irányuló hajlamok, melyek kielégülése legalább akkora örömöt okoz nekünk, mint a saját javunkra irányuló hajlamok kielégülése. Ez az öröm azonban nem öncélú, tehát nem ennek megszerzése érdekében cselekszünk, s még csak nem is az egész emberiség boldogságának utilitarista jellegű értékszempontja áll a háttérben. Butler ugyanis fontos ösztönzéseket merített a sztoikus etikából is, így végső soron azt gondolja, hogy célul kitűzni csakis a morálisan helyes úton elérendő/elérhető boldogságot lehet, a morálisan kárhoztatandó utat el kell utasítani.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave