Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Montesquieu (1689–1755)

Apja 1713-ban bekövetkezett halála előtt Charles-Louis de Secondat Bordeaux-ban és Párizsban tanult jogot, majd Bordeaux-ban különböző tisztségeket töltött be, miközben a helyi akadémián műkedvelő természetbúvárrá is kiképezte magát. 1721-ben névtelenül jelent meg Amszterdamban a Perzsa levelek, mely egy csapásra írói hírnévhez segítette szerzőjét. Az Európában, jórészt Franciaországban utazgató perzsák levelezése általában véve is a korabeli viszonyok elmés kritikáját adja. Különössége mégis jelentős részben a zsarnoki uralom természetrajzának többoldalú – politikai, pszichológiai – bemutatása, amelynek nem nagyon vonzó sajátságai részint a perzsák saját belső viszonyainak feltárulása nyomán kerülnek az előtérbe, részint a francia viszonyok is analógiákat mutatnak a perzsákkal. 1725-ben lemondott hivatalairól, 1728-ban a Francia Akadémia tagja lett, majd 1731-ig utazgatott egész Európában, leghosszabb ideig Angliában maradt. Hazatérve írta meg A rómaiak nagyságáról és hanyatlásáról szóló művét, amelyben sok gondolat megjelenik, amelyek majd az 1748-ban megjelent fő műnek is elemei lesznek, valamint az a történetfilozófiai koncepció is, amely leginkább a Pensées (Gondolatok) címen összefoglalt művében kap szerepet.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave