Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Etienne Bonnot de Condillac (1714–1780)

A Voltaire-től propagált locke-i empirizmus híve, de kritikusa is egyben, amennyiben igyekszik még azon is túlmenni, amit Locke fölhoz a velünk születettség ellen. Párizsban tanult teológiát, pappá szentelték, de nem volt gyakorló pap. 1746-ban jelent meg az Essai sur l’origine des connaissances humaines (Vázlat az emberi ismeretek eredetéről), 1749-ben pedig a Traité des systèmes (Értekezés a rendszerekről). Az Enciklopédia számára írta a Systèmes (Rendszerek) s a Divination (Jövendölés) szócikkeket. 1754-ben jelent meg az Értekezés az érzetekről (Traité des sensations), amellyel kapcsolatban az ateizmus vádját hangoztatták vele szemben. Mintegy védekezésképp jelentette meg a Tanulmány a szabadságról című írást (Dissertation sur la liberté). A Traité des animaux-ban (Értekezés az állatokról) Buffon ama nézete ellen érvel, mely szerint az állati lélek anyagi természetű. 1758–67 közt a pármai herceg nevelője, ezzel összefüggésben írja „tanulmányi tervét” (Cours d’études). 1776-ban jelent meg a Le commerce et le gouvernement considérés relativement l’un à l’autre (A kereskedelem és a kormányzat viszonya egymáshoz) című írása, 1780-ban pedig a La logique. Befejezetlenül maradt fenn a La langue des calculs (A kalkulusok nyelve).

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave