Tartalomjegyzék

• Filozófia
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • Irodalom – néhány alapvető kézikönyv
• chevron_right1. Görög-római filozófia
  • 1.1. Az antik filozófia korszakai
  • chevron_right1.2. Preszókratikus filozófia
    • 1.2.1. A milétosziak: Thalész, Anaximandrosz és Anaximenész
    • 1.2.2. Xenophanész és Püthagorasz
    • 1.2.3. Hérakleitosz
    • 1.2.4. Parmenidész
    • 1.2.5. Az eleai iskola és az 5. század kozmológusai
    • 1.2.6. A szofisták
  • chevron_right1.3. Klasszikus kori filozófia (Szókratésztől Arisztotelészig)
    • chevron_right1.3.1. Szókratész és Platón
      • 1.3.1.1. Szókratész: a lélek, az erények és a cáfolat módszere
      • 1.3.1.2. A formák elmélete: a formák ismeretelméleti, etikai és ontológiai szerepe
      • 1.3.1.3. A formák elmélete: kérdések és válaszok
      • 1.3.1.4. A lélek
      • 1.3.1.5. A természeti világ
      • 1.3.1.6. Etika és politika
      • 1.3.1.7. Költészet, szofisztika és filozófia
      • 1.3.1.8. A dialógusok és az íratlan tanítás
      • 1.3.1.9. Az Óakadémia
    • chevron_right1.3.2. Arisztotelész
      • 1.3.2.1. Megfigyelés és filozófiai elmélet
      • 1.3.2.2. Érvényes következtetés, bizonyítás és dialektikus érvelés
      • 1.3.2.3. A természeti folyamatok magyarázata
      • 1.3.2.4. Test és lélek
      • 1.3.2.5. A létező mint létező tudománya
      • 1.3.2.6. Etika és politika
    • chevron_right1.3.3. A 4. század egyéb filozófiai irányai
      • 1.3.3.1. A szókratikus irányok
      • 1.3.3.2. Démokritosz követői
  • chevron_right1.4. Hellenisztikus filozófia
    • 1.4.1. A hellenisztikus kor filozófiai életének jellemzői
    • 1.4.2. A korai pürrhonizmus
    • 1.4.3. A hellenisztikus kori Peripatosz
    • chevron_right1.4.4. A Kert filozófiája
      • 1.4.4.1. Epikurosz és iskolája
      • 1.4.4.2. Ismeretelmélet és tudományelmélet
      • 1.4.4.3. Természetfilozófia
      • 1.4.4.4. Etika
    • chevron_right1.4.5. A régi Sztoa
      • 1.4.5.1. A régi Sztoa filozófusai
      • 1.4.5.2. Logika és ismeretelmélet
      • 1.4.5.3. Természetfilozófia
      • 1.4.5.4. Etika
    • 1.4.6. A szkeptikus Akadémia
  • chevron_right1.5. A filozófia a római világban a köztársaságkor végén és a császárkor első évszázadaiban
    • 1.5.1. A filozófiai élet jellemzőinek alakulása az i. e. 2. század utolsó harmadától az i. sz. 3. század közepéig
    • 1.5.2. A középső Sztoa és a császárkori sztoikusok
    • 1.5.3. Az i. e. 1. század és a császárkor epikureusai
    • 1.5.4. Az i. e. 1. század és a császárkor arisztotelianizmusa
    • 1.5.5. Az újpürrhonizmus
    • 1.5.6. Probabilizmus és eklektikus platonizmus a szkeptikus Akadémia felbomlása után: Cicero és Antiokhosz
    • 1.5.7. A középső platonizmus
  • chevron_right1.6. A császárkori újplatonizmus
    • chevron_right1.6.1. Plótinosz
      • 1.6.1.1. Hagyomány és filozófiai érvelés
      • 1.6.1.2. A három hiposztázis
      • 1.6.1.3. A metafizikai modell alapelvei
      • 1.6.1.4. A rossz eredete
      • 1.6.1.5. A lélek visszatérése az Értelemhez és az Egyhez
    • chevron_right1.6.2. Későbbi újplatonikusok
      • 1.6.2.1. Porphüriosz és Iamblikhosz
      • 1.6.2.2. Az athéni és az alexandriai iskola
  • Irodalom
• chevron_right2. Patrisztika
  • chevron_right2.1. Philón és a görög egyházatyák
    • 2.1.1. Alexandriai Philón (i. e. 20–10 között–i. sz. 45–50 táján)
    • 2.1.2. A 2. századi görög apologéták
    • 2.1.3. Irenaeus (görögösen Eirénaiosz; †200 táján)
    • 2.1.4. Alexandriai Kelemen (†215 előtt)
    • 2.1.5. Órigenész (185/6–253/4)
    • 2.1.6. Kappadókiai atyák
    • 2.1.7. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (a magyar hagyomány szerint: Pszeudo-Areopagita Dénes)
  • chevron_right2.2. A nyugati egyházatyák
    • 2.2.1. Quintus Septimius Florens Tertullianus (155 körül–220)
    • 2.2.2. Lucius Caelius Firmianus Lactantius (250–320/25)
    • chevron_right2.2.3. Aurelius Augustinus (354–430)
      • 2.2.3.1. Isten
      • 2.2.3.2. A lélek: természete és testhez való viszonya
  • Irodalom
• chevron_right3. A középkor filozófiája
  • chevron_right3.1. Filozófia a korai középkorban
    • 3.1.1. Boëthius (475 körül–525)
    • 3.1.2. A korai középkor enciklopédiái és Johannes Scotus Eriugena (kb. 800–kb. 877)
  • chevron_right3.2. Anselmus Cantuarensis (Canterburyi Anselmus; 1033–1109)
    • 3.2.1. Eadmer
    • 3.2.2. Vándorévek és Bec
    • 3.2.3. A Monologion és a Proslogion
    • 3.2.4. A hit és a tudás
    • 3.2.5. Az ontológiai istenérv
    • 3.2.6. Anzelm mint canterburyi érsek. A késői írások
  • chevron_right3.3. Petrus Abaelardus
    • 3.3.1. A Szerencsétlenségeim története (Historia calamitatum)
    • chevron_right3.3.2. Abaelardus és a tanítómesterei
      • 3.3.2.1. Roscellinus, a vokalista (1050 körül–1120/25)
      • 3.3.2.2. Guillelmus de Campellis (Guillaume de Champeaux; 1060/1070–1122)
      • 3.3.2.3. Teológiai tanulmányok: Anselmus Laudunensis (Anselm de Laon; 1050 körül–1117)
    • 3.3.3. Abelard és Héloïse
    • 3.3.4. Abaelardus mint szerzetes és teológus
    • chevron_right3.3.5. Az univerzáléprobléma
      • 3.3.5.1. Az univerzálé a dolgok anyagi lényege
      • 3.3.5.2. Az univerzálé indifferenciaelmélete
      • 3.3.5.3. Abaelardus első megoldása: a Logica ingredientibus
      • 3.3.5.4. Abaelardus második megoldása: a Logica nostrorum petitioni sociorum
    • chevron_right3.3.6. Etika
      • 3.3.6.1. A Collationes
      • 3.3.6.2. Az Ethica sive Scito teipsum
  • chevron_right3.4. A 12. és 13. századi filozófia Abaelardustól Aquinói Szent Tamásig
    • 3.4.1. Párizsi filozófiai iskolák a 12. században
    • 3.4.2. Reales – Nominales
    • 3.4.3. Platón és Arisztotelész a 12. században
    • 3.4.4. Bernardus Carnotensis (Bernard de Chartres; †1124/30)
    • 3.4.5. Guillelmus de Conchis (Guillaume de Conches; 1080 körül–1154 körül)
    • 3.4.6. Theodoricus Carnotensis (Thierry de Chartres; †1156 után)
    • 3.4.7. Párizs és Chartres
    • 3.4.8. Gilbertus Porretanus (Gilbert de Poitiers, Gilbert de la Porré; 1085/90–1154)
    • 3.4.9. Johannes Saresberiensis (John of Salisbury; 1115 körül–1180)
    • 3.4.10. Fordítók és fordítások a 12–13. században
    • 3.4.11. A tudomány axiomatikus-deduktív modellje
    • 3.4.12. Petrus Lombardus A szentenciák négy könyve
    • 3.4.13. Arisztotelész-recepció Párizsban a 13. század elején
    • 3.4.14. Averroës Arisztotelész-kommentárjai
    • 3.4.15. A görög, arab és zsidó filozófiai hagyomány recepciója a 13. századi teológusoknál
    • 3.4.16. A Második analitika
    • 3.4.17. Logikai összefoglaló művek a 13. században
    • 3.4.18. Egyetemek, oktatási formák, műfajok
  • chevron_right3.5. Aquinói Szent Tamás
    • 3.5.1. Fiatalkor, tanulmányok
    • 3.5.2. A létező és a lényeg
    • 3.5.3. Összetett szubsztanciák
    • 3.5.4. Az egyediség alapelve (principium individuationis)
    • 3.5.5. Az univerzálék és a lényeg önmagában vett szemlélete
    • 3.5.6. Egyszerű szubsztanciák
    • 3.5.7. A létezés és a lényeg valóságos különbözősége
    • 3.5.8. Tamás első párizsi magisztériuma és itáliai tartózkodása (1256–1268). A teológiai summák
    • 3.5.9. Tamás második párizsi magisztériuma
  • chevron_right3.6. Albertus Magnustól Johannes Duns Scotusig
    • 3.6.1. Albertus Magnus (1200 körül–1280)
    • 3.6.2. Bonaventura (1217 körül–1274)
    • 3.6.3. Az 1277-es elítélő határozat
    • 3.6.4. Sigerus de Brabantia (1240 körül–1281/84) és Boëthius de Dacia (†1284 előtt)
    • 3.6.5. Aegidius Romanus, Godofredus de Fontibus és Henricus Gandavensis
  • chevron_right3.7. Johannes Duns Scotus (1265/66–1308)
    • 3.7.1. Duns Scotus élete
    • 3.7.2. Duns Scotus művei
    • 3.7.3. Univocitás
    • 3.7.4. Intuitív és absztraktív megismerés
    • 3.7.5. Principium individuationis
    • 3.7.6. Formális különbözőség
    • 3.7.7. Szabad akarat, a kontingencia szinkronikus értelmezése
  • chevron_right3.8. Duns Scotus és Ockham között
    • 3.8.1. Duns Scotus tanítványai, követői és bírálói
    • 3.8.2. Petrus Aureoli (1280 körül–1322)
    • 3.8.3. Henricus de Harclay (Henry of Harclay; 1270 körül–1317)
    • 3.8.4. Richardus de Camsale (Richard of Campsall; 1280 körül–1350 körül)
  • chevron_right3.9. Guillelmus de Ockham (1285 körül–1347)
    • 3.9.1. Ockham élete
    • 3.9.2. Ockham művei
    • chevron_right3.9.3. Ockham szemantikája
      • 3.9.3.1. A terminusok sajátosságai
      • 3.9.3.2. Szignifikáció
      • 3.9.3.3. Szuppozíció
      • 3.9.3.4. Ockham a szignifikációról és a szuppozícióról
      • 3.9.3.5. Abszolút és konnotatív terminusok
    • 3.9.4. Mentális nyelv
    • 3.9.5. Univerzálék és egyedi fogalmak
    • 3.9.6. Intuitív megismerés – absztraktív megismerés
  • chevron_right3.10. Ockham kortársai. Késő középkori filozófia
    • 3.10.1. Gualterus Chatton (Walter Chatton; 1285 körül–1343)
    • 3.10.2. Adamus Goddamus (Adam Wodeham; 1295 körül–1358)
    • 3.10.3. Robert Holcot (1290 körül–1349)
    • 3.10.4. Gualterus Burlaeus (Walter Burley; 1275 körül–1344/5)
    • 3.10.5. Oxford és Párizs a 14. század első felében
    • chevron_right3.10.6. Ockham-recepció Párizsban
      • 3.10.6.1. A párizsi egyetem artes fakultásának 1339. szeptember 25-i statútuma (Chartularium 1891: 485–486)
      • 3.10.6.2. A párizsi egyetem artes fakultásának 1340. december 29-i statútuma (Chartularium 1891: 505–507)
    • 3.10.7. Johannes Buridanus (1295/1300–1358/61)
    • 3.10.8. Az angol teológia Párizsban és Oxfordban a 14. század második felében
    • 3.10.9. Buridanizmus a közép-európai egyetemeken. Via antiqua és via moderna, realizmus és nominalizmus
  • chevron_right3.11. Nicolaus Cusanus (1401–1464)
    • Irodalom
• chevron_right4. A reneszánsz filozófiája
  • 4.1. Humanizmus
  • chevron_right4.2. Platonizmus és szinkretizmus
    • 4.2.1. Georgiosz Gemisztosz Pléthon (kb. 1360–1452)
    • 4.2.2. Bessarion (1403–1472)
    • 4.2.3. Marsilio Ficino (1433–1499)
    • 4.2.4. Giovanni Pico della Mirandola (1463–1494)
    • 4.2.5. Francesco Patrizi (1529–1597)
  • chevron_right4.3. Arisztotelizmus
    • 4.3.1. Pietro Pomponazzi (1462–1525)
    • 4.3.2. Jacopo Zabarella (1533–1589)
  • chevron_right4.4. A hellenisztikus filozófiák reneszánsza
    • 4.4.1. Lorenzo Valla (1407–1457)
    • 4.4.2. Újsztoicizmus
    • 4.4.3. Szkepticizmus
    • 4.4.4. Michel de Montaigne (1533–1592)
  • chevron_right4.5. Mágia, természetfilozófia, teozófia
    • 4.5.1. Agrippa von Nettesheim (Heinrich Cornelius, 1486–1535)
    • 4.5.2. Theophrastus Bombast von Hohenheim (Paracelsus, 1493–1541)
  • chevron_right4.6. Reformáció és ellenreformáció a filozófiában
    • 4.6.1. „Iskolafilozófia” a reneszánsz idején
    • 4.6.2. Francisco Suárez (1548–1617)
    • 4.6.3. Petrus Ramus (Pierre de la Ramée, 1515–1572)
    • 4.6.4. Philipp Melanchthon (1497–1560)
  • chevron_right4.7. Természettudományos fejlemények
    • 4.7.1. Giordano (eredetileg Filippo) Bruno (1548–1600)
  • chevron_right4.8. Reneszánsz jog- és politikai filozófia
    • 4.8.1. Niccolò Machiavelli (1469–1527)
    • 4.8.2. Thomas More (1478–1535)
    • 4.8.3. Jean Bodin (1530–1596)
    • 4.8.4. Richard Hooker (1553–1600)
    • 4.8.5. Tommaso Campanella (1568–1639)
    • chevron_right4.8.6. Johannes Althusius (1557–1638)
      • Irodalom
• chevron_right5. Kora újkori filozófia
  • chevron_right5.1. Francis Bacon (1561–1626)
    • 5.1.1. Novum Organum
    • 5.1.2. Új Atlantisz
  • 5.2. Gassendi és a libertinizmus
  • 5.3. Mersenne és a tudós tudományszervezők
  • chevron_right5.4. René Descartes (1596–1650)
    • 5.4.1. Szabályok az értelem vezetésére
    • 5.4.2. Örök igazságok
    • 5.4.3. Le monde
    • 5.4.4. Traité de l’homme
    • 5.4.5. Értekezés a módszerről
    • 5.4.6. Elmélkedések az első filozófiáról
    • 5.4.7. A filozófia alapelvei és A lélek szenvedélyei
  • chevron_right5.5. Descartes mellett s ellene
    • 5.5.1. Ellenvetések és Válaszok
    • 5.5.2. Okkazionalisták
    • 5.5.3. Empirista kartezianizmus
  • chevron_right5.6. Janzenizmus a filozófiában: Pascal, Arnauld, Nicole
    • 5.6.1. Leuveni előjáték
    • 5.6.2. Antoine Arnauld (1612–1694)
    • 5.6.3. Pierre Nicole (1625–1695)
    • 5.6.4. Blaise Pascal (1623–1662)
  • chevron_right5.7. Thomas Hobbes (1588–1679)
    • 5.7.1. Korai művek, optika, Descartes
    • 5.7.2. A filozófia – mozgáselmélet és számolás
    • 5.7.3. Leviatán
  • chevron_right5.8. Benedictus (Baruch) Spinoza (1632–1677)
    • 5.8.1. Etika
    • 5.8.2. Teológiai-politikai tanulmány
  • chevron_right5.9. Cambridge-i platonikusok
    • 5.9.1. Edward Herbert of Cherbury (1582–1648)
    • 5.9.2. Ralph Cudworth (1617–1688)
    • 5.9.3. Culverwelt, Norris, Cumberland
  • chevron_right5.10. John Locke (1632–1704)
    • 5.10.1. Értekezés az emberi értelemről
    • 5.10.2. Filmer Patriarchája és a kormányzatról szóló értekezések
  • chevron_right5.11. Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1716)
    • 5.11.1. Kombinatorika, jogbölcsesség, scientia generalis
    • 5.11.2. Metafizikai értekezés
    • 5.11.3. Új rendszer
  • chevron_right5.12. Természettudományos fejlemények
    • 5.12.1. Mechanika
    • 5.12.2. Galileo Galilei (1564–1642)
    • 5.12.3. Isaac Newton (1643–1727)
  • chevron_right5.13. Jog- és politikai filozófia
    • 5.13.1. Hugo Grotius (Hugo, Huig de Groot, 1583–1645)
    • 5.13.2. Samuel Pufendorf (1632–1694)
  • chevron_right5.14. Mágia, természetfilozófia, teozófia, misztika
    • 5.14.1. Robert Fludd (1574–1637)
    • 5.14.2. Sir Kenelm Digby (1603–1665)
    • 5.14.3. Pierre Poiret (1646–1719)
    • 5.14.4. François de Salignac de la Mothe-Fénelon (1651–1715)
  • chevron_right5.15. Szerzetesek, iskolafilozófia
    • 5.15.1. Protestáns kartezianizmus, skolasztika
    • 5.15.2. Pierre Bayle (1647–1706)
    • 5.15.3. Athanasius Kircher és a jezsuiták
  • chevron_right5.16. A történeti-filológiai bibliakritika
    • 5.16.1. Isaac de La Peyrère (1594–1676)
    • 5.16.2. Richard Simon (1638–1712)
    • chevron_right5.16.3. Jean Le Clerc (1657–1736)
      • Irodalom
• chevron_right6. Felvilágosodás
  • chevron_right6.1. Az átmenet gondolkodói
    • 6.1.1. Anthony Ashley Cooper, III. Earl of Shaftesbury (1671–1713)
    • 6.1.2. Joseph Butler (1692–1752)
    • 6.1.3. Bernard de Mandeville (1670–1733)
  • chevron_right6.2. A brit deisták
    • 6.2.1. John Toland (1670–1722)
    • 6.2.2. Matthew Tindal (1657 előtt–1733)
  • chevron_right6.3. A deizmus ellen
    • 6.3.1. Samuel Clarke (1675–1729)
    • 6.3.2. George Berkeley (1685–1753)
  • 6.4. David Hume (1711–1776)
  • chevron_right6.5. Skót felvilágosodás
    • 6.5.1. Francis Hutcheson (1694–1746)
    • 6.5.2. Adam Smith (1723–1790)
    • 6.5.3. Adam Ferguson (1723–1816)
    • 6.5.4. Thomas Reid (1710–1796)
    • 6.5.5. James Beattie (1735–1803)
  • chevron_right6.6. Francia felvilágosodás
    • 6.6.1. Montesquieu (1689–1755)
    • 6.6.2. Voltaire (François Marie Arouet, 1694–1778)
    • 6.6.3. Claude Adrien Helvetius (1715–1771)
    • 6.6.4. Etienne Bonnot de Condillac (1714–1780)
  • 6.7. Diderot és az Enciklopédia
  • chevron_right6.8. Radikális felvilágosodás
    • 6.8.1. Julien-Offray de La Mettrie (1709–1751)
    • 6.8.2. Paul Henri Thiry d’Holbach (1723–1789)
    • 6.8.3. Jean-Antoine-Nicholas Caritat de Condorcet (1743–1794)
  • chevron_right6.9. A német felvilágosodás filozófiája Kant előtt
    • 6.9.1. Christian Thomasius (1655–1728)
    • 6.9.2. Christian Wolff (1679–1754) és követői
    • 6.9.3. Christian August Crusius (1715–1775)
  • chevron_right6.10. A felvilágosodás kritikusai
    • 6.10.1. Giambattista Vico (1668–1744)
    • chevron_right6.10.2. Jean-Jacques Rousseau (1712–1778)
      • Irodalom
• chevron_right7. Kritikai filozófia, német idealizmus és hatásuk
  • chevron_right7.1. Immanuel Kant (1724–1804)
    • 7.1.1. A kritikai fordulat
    • 7.1.2. A megismerés végső elemei
    • 7.1.3. Metafizikai kérdések transzcendentális megvilágításban
    • 7.1.4. Kötelesség és gyakorlati ész
    • 7.1.5. A kritikai rendszer betetőzése az ítélőerőn keresztül
    • 7.1.6. A kései Kant
  • chevron_right7.2. Reakciók a kriticizmusra
    • 7.2.1. Leibniziánusok és antileibniziánusok
    • 7.2.2. Friedrich Heinrich Jacobi (1743–1819) Spinoza-könyvecskéje
    • 7.2.3. Reinhold: a kanti filozófia szellemének kidolgozása
    • 7.2.4. Maimon a metafizika lehetőségéről
    • 7.2.5. Reinhold bírálói
  • 7.3. Fichte: a tudománytan programja
  • 7.4. Schleiermacher a vallásról
  • 7.5. A Schlegel fivérek: a metafilozófiától a művészetkritikáig
  • chevron_right7.6. Friedrich Wilhelm Joseph Schelling (1775–1854)
    • 7.6.1. A fiatal Schelling pályája
    • 7.6.2. Schelling kései filozófiájának alapgondolata
  • chevron_right7.7. Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770–1831)
    • 7.7.1. Hegel útja A szellem fenomenológiájáig
    • 7.7.2. A tudományok rendszere
    • 7.7.3. Történelem- és jogfilozófia
  • 7.8. Feuerbach: a hegeli filozófia antropológiai bírálata
  • 7.9. Marx Hegel-kritikája és társadalomelmélete
  • chevron_right7.10. Arthur Schopenhauer (1788–1860)
    • 7.10.1. A világ mint akarat és képzet
  • chevron_right7.11. Søren Aabye Kierkegaard (1813–1855)
    • 7.11.1. Az életstádiumok
    • 7.11.2. Bűn, szorongás, hit
  • chevron_right7.12. Spiritualisztikus tendenciák
    • 7.12.1. François-Pierre Gonthier Maine de Biran (1766–1824)
    • 7.12.2. Bernard Bolzano (1781–1848)
    • 7.12.3. Franz Brentano (1838–1917)
    • 7.12.4. Wilhelm Wundt (1832–1920)
  • chevron_right7.13. Brit idealizmus
    • 7.13.1. Francis Herbert Bradley (1846–1924)
    • 7.13.2. Thomas H. Green (1836–1882)
    • 7.13.3. Bernard Bosanquet (1848–1923)
    • 7.13.4. John M. E. McTaggart (1866–1925)
  • chevron_right7.14. Pozitivizmus
    • 7.14.1. Auguste Comte (1798–1857)
    • 7.14.2. Jeremy Bentham (1748–1832)
    • 7.14.3. John Stuart Mill (1806–1873)
    • 7.14.4. Herbert Spencer (1820–1903)
    • chevron_right7.14.5. Ernst Mach (1838–1916)
      • Irodalom
• chevron_right8. 20. századi „kontinentális” filozófia
  • chevron_right8.1. Életfilozófia
    • 8.1.1. Friedrich Nietzsche (1844–1900)
  • 8.2. Dilthey és a filozófiai hermeneutika kezdetei
  • 8.3. Henri Bergson (1859–1941)
  • chevron_right8.4. Neokantianizmus
    • 8.4.1. A marburgi neokantianizmus
    • 8.4.2. A badeni neokantianizmus
  • chevron_right8.5. Edmund Husserl (1859–1938)
    • 8.5.1. A fenomenológia kialakulása
    • 8.5.2. A pszichologizmus kritikája
    • 8.5.3. A tudat intencionalitása
    • 8.5.4. A transzcendentális fenomenológia
    • 8.5.5. Időtudat
    • 8.5.6. Redukció
    • 8.5.7. Konstitúció
    • 8.5.8. A kései fenomenológia
  • chevron_right8.6. A fenomenológiai mozgalom
    • 8.6.1. A fenomenológiai mozgalom kezdete és a realisztikus fenomenológia
    • 8.6.2. Max Scheler (1874–1928)
    • 8.6.3. Nicolai Hartmann (1882–1950)
  • chevron_right8.7. A fenomenológiai mozgalom második generációja
    • 8.7.1. Eugen Fink (1905–1975)
    • 8.7.2. Roman Ingarden (1893–1970)
  • chevron_right8.8. Martin Heidegger (1889–1976)
    • 8.8.1. A létkérdés
    • 8.8.2. A világ világisága
    • 8.8.3. Akárki és önmaga-lét
    • 8.8.4. Benne-lét
    • 8.8.5. Gond
    • 8.8.6. Egzisztencia és időbeliség
    • 8.8.7. A fordulat
    • 8.8.8. Létfelejtés
  • chevron_right8.9. Hermeneutika
    • 8.9.1. Hans-Georg Gadamer (1900–2002)
    • 8.9.2. Paul Ricœur (1913–2005)
  • chevron_right8.10. Egzisztencializmus
    • 8.10.1. Karl Jaspers (1883–1969)
    • 8.10.2. Jean-Paul Sartre (1905–1980)
  • chevron_right8.11. A francia fenomenológia
    • 8.11.1. Maurice Merleau-Ponty (1908–1961)
    • 8.11.2. Emmanuel Lévinas (1906–1995)
    • 8.11.3. Jacques Derrida (1930–2004)
  • 8.12. A Frankfurti Iskola
  • chevron_right8.13. Lukács György (1885–1971)
    • Irodalom
• chevron_right9. Analitikus filozófia
  • chevron_right9.1. Gottlob Frege (1848–1925)
    • 9.1.1. Nyelvfilozófia
    • 9.1.2. Matematikafilozófia
  • chevron_right9.2. Bertrand Russell (1872–1970)
    • 9.2.1. Korai idealista nézetek
    • 9.2.2. A matematika logicista értelmezése és a leírások módszere
    • 9.2.3. Metafizika
    • 9.2.4. Ismeretelmélet
    • 9.2.5. Tudat és tapasztalat
  • chevron_right9.3. George Edward Moore (1873–1957)
    • 9.3.1. Az idealizmus cáfolata
    • 9.3.2. A filozófia módszere
  • chevron_right9.4. Ludwig Wittgenstein (1889–1951)
    • 9.4.1. A korai Wittgenstein és a Logikai-filozófiai értekezés
    • 9.4.2. Metafizika
    • 9.4.3. A korai Wittgenstein hatása
    • 9.4.4. A késői Wittgenstein és a Filozófiai vizsgálódások
    • 9.4.5. Filozófiai grammatika, nyelvjáték, a szabályok és a privátnyelv problémája
  • chevron_right9.5. Logikai pozitivizmus és logikai empirizmus
    • 9.5.1. Bécsi Kör
    • 9.5.2. Rudolf Carnap (1891–1970)
    • 9.5.3. Otto Neurath (1882–1945)
  • chevron_right9.6. A „klasszikus” logikai pozitivista doktrína
    • 9.6.1. Etika és társadalomfilozófia
  • chevron_right9.7. A klasszikus doktrína bírálatai
    • 9.7.1. „A protokolltétel-vita” és a fizikalizmus
    • 9.7.2. Szintakticizmus
    • 9.7.3. Az értelmesség empirikus kritériumának változásai
    • 9.7.4. A logikai pozitivizmus felbomlása Európában
  • chevron_right9.8. A logikai pozitivizmus további fejlődése
    • 9.8.1. Carnap Amerikában
    • 9.8.2. Induktív logika: a konfirmáció logikája
  • chevron_right9.9. A Berlini Kör
    • 9.9.1. Hans Reichenbach (1891–1953)
    • 9.9.2. Carl Gustav Hempel (1905–1997)
  • chevron_right9.10. A brit logikai pozitivizmus
    • 9.10.1. Alfred Jules Ayer (1910–1989)
  • chevron_right9.11. A logikai pozitivizmus bírálatai és alternatívái a „tudományos filozófiában”
    • 9.11.1. Karl Raimund Popper (1902–1994)
    • 9.11.2. Willard Van Orman Quine (1908–2000)
  • chevron_right9.12. A hétköznapi nyelv filozófiája
    • 9.12.1. Gilbert Ryle (1900–1976)
    • 9.12.2. John Langshaw Austin (1911–1960)
    • chevron_right9.12.3. Peter Frederick Strawson (1919–2006)
      • Irodalom
• chevron_right10. Magyar filozófiatörténet
  • 10.1. Kezdetek
  • chevron_right10.2. Viták és teljesítmények
    • 10.2.1. A Kant-vita
    • 10.2.2. A Hegel-vita
    • 10.2.3. A keretek kialakulása
  • 10.3. Az intézményrendszer kiépülése és működése
  • chevron_right10.4. Kommunizmus és posztkommunizmus
    • Irodalom
• chevron_rightBacsó Béla: Esztétika
  • Irodalom
• chevron_rightBoros Gábor: Történelemfilozófia
  • Irodalom
• chevron_rightOrthmayr Imre: 20. századi angolszász etika
  • 1. Metaetika (1)
  • 2. Erényetika
  • 3. Utilitarizmus
  • 4. Szerződéselméletek
  • 5. Erkölcsi motiváció
  • 6. Metaetika (2)
  • Irodalom
• chevron_rightFelkai Gábor: A diszkurzusetika
  • 1. Az argumentatív vagy diszkurzusetika eszméjének körvonalazása Apelnél
  • 2. A kommunikatív etika kidolgozásának útja Habermasnál (1965–1976)
  • 3. A diszkurzusetika a 80–90-es években
  • 4. A diszkurzus-elv a demokratikus eljárásokban
  • Irodalom
• chevron_rightMezei Balázs: Vallásfilozófia
  • 1. Történeti áttekintés
  • 2. Kortárs fejlemények
  • 3. A módszer problémája
  • 4. Módszertani klasszifikáció
  • 5. A vallásról való gondolkodás
  • 6. Vallásbölcselet
  • Irodalom
• chevron_rightHuoranszki Ferenc: Metafizika
  • chevron_right1. Tulajdonságok
    • 1.1. Nominalizmus
    • 1.2. Realizmus
  • chevron_right2. Partikulárék
    • 2.1. Tulajdonságnyaláb-elmélet
    • 2.2. Csupasz partikulárék és esszenciális tulajdonságok
  • chevron_right3. Speciális metafizika: fizikai és lelki tulajdonságok
    • 3.1. Materialista monizmus
    • 3.2. Idealizmus
  • Irodalom
• chevron_rightFarkas Katalin – Kelemen János – Bárány Tibor: Nyelvfilozófia
  • chevron_right1. A „nyelvfilozófia” kifejezés értelmezése
    • 1.1. Nyelvfilozófia, a nyelvészet filozófiája és nyelvészeti filozófia
    • 1.2. Nyelvfilozófia és szemiotika
    • 1.3. Nyelvfilozófia és hermeneutika
  • chevron_right2. Kortárs viták a nyelvfilozófiában
    • 2.1. A nyelv alapvető funkciója
    • 2.2. Nyelv, gondolkodás, világ
    • 2.3. A nyelvi jelentés természete
  • Irodalom
• chevron_rightMáté András: A logika és a matematika filozófiája Russell és Frege után
  • Kortárs logika és matematikafilozófia
  • A matematika filozófiája
  • Irodalom
• chevron_rightFehér Márta: Tudományról és tudományfilozófiáról
  • 1. A tudományfilozófia új fejleményei
  • 2. Új fejlemények a tudományos tevékenységben
  • Irodalom
• chevron_rightBoros János: Pragmatizmus
  • Irodalom
• chevron_rightTengelyi László: Új fenomenológia Franciaországban
  • 1. A francia fenomenológia teológiai fordulatának tézise
  • 2. Az új francia fenomenológia fő sajátossága
  • chevron_right3. A fenomenológia mint első filozófia
    • 3.1. Janicaud és a minimalista fenomenológia
    • 3.2. Marion kategoriális elemzése a fenoménről
    • 3.3. Richir és a spontán értelemképződés fenomenológiája
  • Irodalom
• chevron_rightLosoncz Márk: A kortárs újrealizmus irányzatai – az újmaterializmustól a kontextualizmus változataiig
  • 1. Az újmaterializmus irányzatai
  • 2. A spekulatív realista irányzatok
  • 3. A kontextualista újrealista irányzatok
  • Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//