Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Jean-Antoine-Nicholas Caritat de Condorcet (1743–1794)

Párizsban tanult matematikát d’Alembert irányításával, s már korán kitűnt egy, az integrálszámításról szóló munkájával. Egész gondolkodásában nagy szerepet játszott a valószínűségszámítás. Miután megismerkedett Turgot s a fiziokraták gondolataival, érdeklődése olyannyira a közgazdaság felé fordult, hogy mikor Turgot 1774-ben miniszter lett, Condorcet lett a tanácsadója. A forradalom idején részt vett az Emberi jogok nyilatkozatának kidolgozásában, ám bírálta az eleinte a királynak túl sok befolyást biztosító alkotmányt s a helytelen gazdaságpolitikát. A forradalmi események hatására fokozatosan feladta korábbi elgondolását az alkotmányos monarchia ideális voltáról s republikánussá vált. 1791-től a törvényhozó gyűlésben töltött be különböző funkciókat. Később vezetésével dolgoztak ki egy alkotmánytervezetet, ám végül nem azt fogadták el, az elfogadott szöveget nyíltan bírálta, amiért bevádolták, és őrizetbe is vették volna, ha idejében meg nem szökik, s el nem rejtőzik. Rejtekhelyén írta meg Az emberi szellem fejlődésének vázlatos történetét. Mikor végül elhagyta rejtekhelyét, rövidesen elfogták, s bebörtönözték; cellájában másnap holtan találták.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave