Tartalomjegyzék

• Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment • Versenyképességi megközelítés
• Impresszum
• BEVEZETÉS
• chevron_rightI. KISVÁLLALATI GAZDASÁGTAN
  • chevron_right1. KISVÁLLALATOK HELYE ÉS SZEREPE A PIACGAZDASÁGI RENDSZERBEN
    • 1.1. VÁLLALATOK, KISVÁLLALATOK ÉS VÁLLALKOZÁSOK
    • chevron_right1.2. A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK MEGKÜLÖNBÖZTETŐ ISMÉRVEI
      • 1.2.1. A KISVÁLLALATOK MINŐSÉGI ISMERTETŐJEGYEI
      • 1.2.2. A VÁLLALATOK MENNYISÉGI ISMÉRVEK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA
      • 1.2.3. A KIS- ÉS A NAGYVÁLLALATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA: ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK
    • chevron_right1.3. A KISVÁLLALATOK GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE
      • 1.3.1. A KISVÁLLALATOK GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE
      • 1.3.2. A KISVÁLLALATOK TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE
    • 1.4. A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ KISVÁLLALATOK SZEREPE A REGIONÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN
    • 1.5. A KISVÁLLALATI KUTATÁS (KVK) MINŐSÉGI MKKV-TIPOLÓGIÁJA: VÁLLALATOK A HAGYOMÁNYOS ÉS A MODERN ÁGAZATOKBAN
    • ÖSSZEFOGLALÁS
    • ALAPFOGALMAK
    • ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
    • IRODALOMJEGYZÉK
  • chevron_right2. KISVÁLLALATOK A VÁLTOZÓ VILÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
    • chevron_right2.1. KISVÁLLALATOK A VILÁGBAN: VÁLTOZÓ FELFOGÁS, VÁLTOZÓ SZEREPEK
      • 2.1.1. KISVÁLLALATOK AZ 1980-AS ÉVEKIG – A HATÉKONYTALAN KISVÁLLALATTÓL A „KICSI SZÉP” FELFOGÁSIG
      • 2.1.2. KISVÁLLALATOK AZ 1980-AS ÉVEKTŐL – A KISVÁLLALATOK SZEREPÉNEK ÁTÉRTÉKELÉSE
      • 2.1.3. KISVÁLLALATOK A 2010–2020-AS ÉVEKBEN – A KISVÁLLALATOK ÚJ KIHÍVÁSAI A 21. SZÁZAD ELEJÉN
    • chevron_right2.2. A MAGYARORSZÁGI VÁLLALATFEJLŐDÉS A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG
      • 2.2.1. A VÁLLALKOZÁSI EXPANZIÓ – A RENDSZERVÁLTÁSTÓL 1995-IG
      • 2.2.2. A KISVÁLLALATOK DIFFERENCIÁLÓDÁSA, 1996-2004
      • 2.2.3. AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS ÉS A VÁLSÁGÉVEK: 2004–2013
      • 2.2.4. A GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS PROSPERITÁS ÉVEI: 2014–2019
      • 2.2.5. KISVÁLLALATOK A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY IDŐSZAKÁBAN: 2020–2022
    • ÖSSZEFOGLALÁS
    • ALAPFOGALMAK
    • ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
    • IRODALOMJEGYZÉK
  • chevron_right3. A KISVÁLLALATOK MAGYARORSZÁGON NAPJAINKBAN
    • chevron_right3.1. A MŰKÖDŐ MAGYAR VÁLLALATI STRUKTÚRA SOKFÉLESÉGE
      • 3.1.1. A HAZAI VÁLLALATI STRUKTÚRA GAZDÁLKODÁSI FORMA SZERINT
      • 3.1.2. VÁLLALATI STRUKTÚRA MÉRET SZERINT
      • 3.1.3. VÁLLALATI STRUKTÚRA TEVÉKENYSÉG/ÁGAZAT SZERINT
      • 3.1.4. VÁLLALATI STRUKTÚRA FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS SZERINT
    • 3.2. A MAGYAR MKKV-SZEKTOR TELJESÍTMÉNYE
    • 3.3. A MAGYAR MKKV-SZEKTOR AZ EURÓPAI KISVÁLLALATI INTÉZKEDÉSCSOMAG (SBA) TÜKRÉBEN
    • 3.4. A MAGYAR MKKV-SZEKTOR PROBLÉMATÉRKÉPE
    • ÖSSZEFOGLALÁS
    • ALAPFOGALMAK
    • ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
    • IRODALOMJEGYZÉK
  • chevron_right4. A KISVÁLLALATOK ÉS A VERSENYKÉPESSÉG
    • chevron_right4.1. A GAZDASÁGI VERSENY ÉS A VERSENYKÉPESSÉG ALAPFOGALMI RENDSZERE ÉS SZINTJEI
      • 4.1.1. GAZDASÁGI VERSENY, VERSENYELŐNYÖK
      • 4.1.2. VERSENYKÉPESSÉG SZINTJEI
      • 4.1.3. VÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉG
      • 4.1.4. KISVÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉG
    • chevron_right4.2. A VÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉG ELMÉLETEINEK EVOLÚCIÓJA
      • 4.2.1. ABSZOLÚT VERSENYKÉPESSÉG
      • 4.2.2. KOMPARATÍV VERSENYKÉPESSÉG
      • 4.2.3. KOMPETITÍV VERSENYKÉPESSÉG
      • 4.2.4. INNOVÁCIÓN ALAPULÓ VERSENYKÉPESSÉG
    • chevron_right4.3. KOMPETENCIAALAPÚ MKKV-VERSENYKÉPESSÉG TÉNYEZŐI – ERŐFORRÁSOK ÉS KÉPESSÉGEK
      • 4.3.1. VÁLLALATI BELSŐ TÉNYEZŐK ERŐFORRÁS- ÉS KÉPESSÉGALAPÚ ELMÉLETEI
    • chevron_right4.4. A KISVÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉG-KUTATÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI MEGKÖZELÍTÉSE
      • 4.4.1. A KISVÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉG KONCEPCIONÁLIS MODELLJE
      • 4.4.2. A KISVÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉG-KUTATÁS ADATÁLLOMÁNYA
      • 4.4.3. A KISVÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉGI KUTATÁSBAN RÉSZT VETT KISVÁLLALATOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI
    • ÖSSZEFOGLALÁS
    • ALAPFOGALMAK
    • ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
    • IRODALOMJEGYZÉK
    • MELLÉKLET: A VERSENYKÉPESSÉGI PONTOK SZÁMÍTÁSA
  • chevron_right5. A KISVÁLLALATI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MENEDZSELÉSE
    • 5.1. MENEDZSMENTFELADATOK ÉS -DÖNTÉSEK AZ ÉLETCIKLUS SORÁN
    • 5.2. A VÁLLALATIFORMA-VÁLASZTÁS SZEMPONTJAI
    • chevron_right5.3. AZ INDULÓ ÉS A MŰKÖDŐ MKKV MENEDZSELÉSE
      • 5.3.1. MKKV-SPECIFIKUS TERVEZÉSI ISMERETEK
      • 5.3.2. MKKV-SPECIFIKUS SZERVEZÉSI ISMERETEK
      • 5.3.3. MKKV-SPECIFIKUS ELLENŐRZÉSI ISMERETEK
      • 5.3.4. MKKV-SPECIFIKUS VEZETÉSI ISMERETEK
    • ÖSSZEFOGLALÁS
    • ALAPFOGALMAK
    • ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
    • IRODALOMJEGYZÉK
• chevron_rightII. A KISVÁLLALATI MŰKÖDÉS FUNKCIONÁLIS TERÜLETEI
  • chevron_right6. A KISVÁLLALATOK PÉNZÜGYI ÉS CASH FLOW MENEDZSMENTJE
    • 6.1. KISVÁLLALATOK FINANSZÍROZÁSI FORRÁSAI
    • 6.2. PÉNZÜGYI TERVEZÉS
    • 6.3. A KISVÁLLALATOK PÉNZÜGYI SAJÁTOSSÁGAI
    • 6.4. A MAGYAR MKKV-SZEKTOR VÁLLALATAINAK ALAPVETŐ PÉNZÜGYI JELLEMZŐI
    • 6.5. A MAGYAR MKKV-SZEKTOR VÁLLALATAINAK INFORMÁCIÓFORRÁSAI
    • ÖSSZEFOGLALÁS
    • ALAPFOGALMAK
    • ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
    • IRODALOMJEGYZÉK
  • chevron_right7. A KISVÁLLALATOK MARKETINGJE
    • 7.1. A MARKETING SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE AZ MKKV-K ESETÉN, AZ MKKV-MARKETING SAJÁTOSSÁGAI
    • chevron_right7.2. A TERMÉK
      • 7.2.1. A TERMÉKPOLITIKA ELMÉLETI HÁTTERE A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK ESETÉN
      • 7.2.2. A TERMÉKPOLITIKA SPECIFIKUMAINAK ELEMZÉSE A HAZAI MKKV-K ESETÉN
    • chevron_right7.3. ÁRPOLITIKA
      • 7.3.1. RÖVID ELMÉLETI ÁTTEKINTÉS A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK ÁRPOLITIKÁJÁRÓL
      • 7.3.2. ÁRPOLITIKAI MEGFONTOLÁSOK A HAZAI MKKV-K ESETÉN
    • chevron_right7.4. A CSATORNAPOLITIKA
      • 7.4.1. RÖVID ELMÉLETI ÁTTEKINTÉS A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK CSATORNAPOLITIKÁJÁRÓL
      • 7.4.2. A CSATORNAPOLITIKA SPECIFIKUMAINAK ELEMZÉSE A HAZAI MKKV-K ESETÉN
    • chevron_right7.5. A MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ
      • 7.5.1. RÖVID ELMÉLETI ÁTTEKINTÉS A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓJÁRÓL
      • 7.5.2. A MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ SPECIFIKUMAINAK ELEMZÉSE A HAZAI MKKV-K ESETÉN
    • 7.6. MKKV-MARKETING INTEGRÁLTSÁGA ÉS AZ INNOVÁCIÓ
    • ÖSSZEFOGLALÁS
    • ALAPFOGALMAK:
    • ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
    • IRODALOMJEGYZÉK
  • chevron_right8. A KISVÁLLALATOK ÉS A DIGITALIZÁCIÓ
    • 8.1. DIGITALIZÁCIÓ ALAPFOGALMAI
    • 8.2. ÉRETTSÉGI MODELLEK – DIGITÁLIS KÉSZENLÉT
    • 8.3. DIGITÁLIS SZOLGÁLTATÁSI MODELLEK
    • 8.4. HAZAI MKKV-K ONLINE JELENLÉTÉNEK VIZSGÁLATA
    • ÖSSZEFOGLALÁS
    • ALAPFOGALMAK
    • ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
    • IRODALOMJEGYZÉK
  • chevron_right9. A KISVÁLLALATOK ÉS AZ EMBERIERŐFORRÁS-MENEDZSMENT
    • chevron_right9.1. AZ EMBERIERŐFORRÁS-MENEDZSMENT ALAPFOGALMAI
      • 9.1.1. HR-CIKLUS
      • 9.1.2. JAVADALMAZÁSI RENDSZER
    • 9.2. WORST PRACTICE ÉS BEST PRACTICE
    • 9.3. AZ MKKV-K EMBERIERŐFORRÁS-MENEDZSMENTJE
    • chevron_right9.4. A KISVÁLLALATI EMBERIERŐFORRÁS-MENEDZSMENT JELLEMZŐI A KVK ADATÁLLOMÁNYA ALAPJÁN
      • 9.4.1. AZ ALKALMAZOTTAKKAL KAPCSOLATBAN FELMERÜLT PROBLÉMÁK
      • 9.4.2. AZ ALKALMAZOTTAK TOVÁBBKÉPZÉSE
      • 9.4.3. AZ ÖSZTÖNZÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE
      • 9.4.4. MENEDZSMENT SZÍNVONALA ÉS ALKALMAZOTTAK MOTIVÁCIÓJA VERSENYTÁRSAKHOZ KÉPEST
    • ÖSSZEFOGLALÁS
    • ALAPFOGALMAK
    • ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
    • IRODALOMJEGYZÉK
  • chevron_right10. KISVÁLLALATI VERSENYSTRATÉGIA ÉS DÖNTÉSHOZATAL
    • 10.1. FORMALIZÁLT STRATÉGIA ÉS SZERVEZETI STRUKTÚRA
    • 10.2. ALKALMAZOTT STRATÉGIÁK
    • 10.3. STRATÉGIAI PARTNEREK, SZÖVETSÉGEK
    • 10.4. STRATÉGIAI DÖNTÉSEK MEGHOZATALA
    • 10.5. A KOMPETENCIÁK KONFIGURÁCIÓI A MAGYAR KISVÁLLALATOK KÖRÉBEN
    • ÖSSZEFOGLALÁS
    • ALAPFOGALMAK
    • ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
    • IRODALOMJEGYZÉK
• chevron_rightSPECIÁLIS TÉMÁK
  • chevron_right11. A KISVÁLLALATOK ÉS AZ INNOVÁCIÓ 
    • 11.1. A KISVÁLLALATOK SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN 
    • 11.2. MAGYARORSZÁG INNOVÁCIÓS TELJESÍTMÉNYE 
    • 11.3. A VÁLLALATI INNOVÁCIÓ ÉS AZ INNOVÁCIÓ HATÓTÉNYEZŐI 
    • 11.4. A VÁLLALATI INNOVÁCIÓ MÉRET SZERINTI ÖSSZEFÜGGÉSEI 
    • 11.5. A KISVÁLLALATI INNOVÁCIÓ MÉRET SZERINTI ALAKULÁSA A KVK ADATÁLLOMÁNYA ALAPJÁN 
    • ÖSSZEFOGLALÁS 
    • ALAPFOGALMAK 
    • ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 
    • IRODALOMJEGYZÉK 
  • chevron_right12. A KISVÁLLALATOK NEMZETKÖZIESEDÉSE
    • 12.1. BEVEZETÉS
    • 12.2. A NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁS ELMÉLETEI
    • chevron_right12.3. A NEMZETKÖZIESEDÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
      • 12.3.1. AZ MKKV-K NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSÁNAK MOTIVÁCIÓI
      • 12.3.2. AZ MKKV-K NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSÁNAK ÖSZTÖNZŐI
      • 12.3.3. AZ MKKV-K NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSÁT AKADÁLYOZÓ TÉNYEZŐK
      • 12.3.4. AZ MKKV-K NEMZETKÖZIESEDÉSÉNEK TÁMOGATÁSA
      • 12.3.5. AZ MKKV-K NEMZETKÖZIESEDÉSÉNEK MODELLJE
    • 12.4. A HAZAI MKKV-K NEMZETKÖZIESEDÉSE
    • 12.5. A KISVÁLLALATOK NEMZETKÖZIESEDÉSE A KVI ADATÁLLOMÁNYA ALAPJÁN
    • ÖSSZEFOGLALÁS
    • ALAPFOGALMAK
    • ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
    • IRODALOMJEGYZÉK
  • chevron_right13. A VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS – A VÁLLALKOZÓK ÉS A KISVÁLLALATI TULAJDONOSOK JELLEMZŐI ÉS MOTIVÁCIÓI
    • 13.1. A VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS MODELLJEI
    • chevron_right13.2. A VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS TÉNYEZŐI
      • 13.2.1. EGYÉNI JELLEMZŐK
      • 13.2.2. KÜLSŐ TÉNYEZŐK
      • 13.2.3. OKTATÁS
    • 13.3. A VÁLLALKOZÓI TULAJDONSÁGOK VIZSGÁLATA A KVK ADATÁLLOMÁNYA ALAPJÁN
    • ÖSSZEFOGLALÁS
    • ALAPFOGALMAK
    • ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
    • IRODALOMJEGYZÉK
  • chevron_right14. CSALÁDI VÁLLALATOK AZ MKKV-SZEKTORBAN
    • 14.1. A CSALÁDI VÁLLALATOK JELENTŐSÉGE
    • 14.2. A CSALÁDI TULAJDONÚ MKKV-K SAJÁTOSSÁGAI
    • 14.3. CSALÁDI VÁLLALATI SAJÁTOSSÁGOK A KVK ADATÁLLOMÁNYA ALAPJÁN
    • 14.4. A CSALÁDI VÁLLALATI GENERÁCIÓVÁLTÁS
    • ÖSSZEFOGLALÁS
    • ALAPFOGALMAK
    • ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
    • IRODALOMJEGYZÉK
• ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK
• A kötet szerzői

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//