Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Metafizikai kérdések transzcendentális megvilágításban

Ahogy arra emlékezhetünk, Kant a transzcendentális filozófia révén nem leszámolni akar a metafizikával, hanem kivezetni a metafizikát önmagával meghasonlott, válságos állapotából. A TÉK tulajdonképpeni második része, vagyis a „Transzcendentális dialektika” című rész vállalja a metafizika fő kérdéseivel, a lélek halhatatlanságával, a szabadsággal, a világrenddel és Isten létével kapcsolatos számvetést. A transzcendentális filozófia egyik alaptézise szerint megismerésről csak érzékiség és értelem együttműködésekor beszélhetünk. Ahogy Kant fogalmaz: „Tartalom nélkül üres a gondolat, fogalom nélkül vak a szemlélet” (Kant 1781/2004: 106). Ez a belátás rendkívül jelentős a metafizika egészére nézve, hiszen belőle érthetjük meg a kriticizmus metafizikai álláspontját: a metafizika legfőbb kérdéseire emberi álláspontról nem adható válasz. Kant azért utasítja el a lélekre, a világegészre és Istenre vonatkozó – a gondolkodásban egyébként természetes módon felbukkanó – kérdésekre a választ, mert csupa olyan fogalomról van szó, amelyek számára sohasem adható szemléleti fedezet. A világ egésze nem tehető szemlélet tárgyává, a dogmatikus gondolkodás mégis megpróbált spekulációkba bocsátkozni a világ terjedelmét, alkotóelemeit és természetét illetően. Értelem és ész különbsége itt meghatározóvá válik. Az értelem fogalmai az egyes konkrét tapasztalatokban meghatározóak, az ész ezzel szemben az a képességünk, amely a fogalmak totalitását célozza meg. Az ész metafizikai használatát rendszerint ezek a totalitásképzetek csábítják olyan területekre, ahol a gondolkodás elszakad a szemlélettől, és üres spekulációkba téved. Kant a kritikai filozófia legfőbb feladatát abban látta, hogy megvonja a határt a jogszerű ismeretigények és a jogtalan spekuláció szférája között. A végkövetkeztetés az, hogy az elméleti ész szempontjából a végső metafizikai kérdésekre sem pozitív, sem negatív választ nem adhatunk, hiszen túllépnénk a lehetséges ismeret határain. Ezek a kérdések ugyanakkor nem értelmetlenek: nagyon is lényegesek a gyakorlati filozófia szempontjából.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave