Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Leibniziánusok és antileibniziánusok

A kanti filozófiának mindenekelőtt a korban általánosan elterjedt leibnizi-wolffi iskolafilozófiával kellett megütköznie. Az iskolafilozófia vezető alakja a hallei egyetem professzora, Johann August Eberhard (1739–1809) volt. Eberhard filozófiai hírnevét az 1772-ben megjelent Neue Apologie des Sokrates (Új védőbeszéd Szókratész mellett) című művének köszönhette. Az 1750-es évek után – elsősorban a németalföldi területeken – kibontakozott egy vita a pogányok üdvözülésének lehetőségeiről. Ez a vita új fénybe helyezte Szókratésznek a halhatatlanság mellett felhozott érveit is. A Neue Apologie des Sokrates levélformában íródott; a szerző abból a megállapításból indul ki, hogy a pogányokat a keresztény rendszerből csak Ágoston kora óta száműzték. Ebben a tekintetben a reformáció sem hozott semmi újat: mind Luther, mind Kálvin ellene volt a pogányok üdvözülésének (Eberhard 1776: I/22–23). Az üdvözülés hagyományos értelemben Isten szemléletének lehetőségét és valóságát jelenti. Eberhard egész elmélete azonban arra épül, hogy az üdvözülés alapját az erényességben kell látnunk. Ebből már jól látható, hogy a legégetőbb filozófiai kérdések Eberhard szerint a teológiából adódnak. Eberhard hallgatói között ott találjuk a kor későbbi vezető teológusát, Schleiermachert is. Eberhard nevéhez fűződik a kor két fontos folyóirata. A Philosophisches Magazin 1788-tól jelent meg Halléban. Az első szám beköszöntőjéből kiderül, hogy a kiadó fórumot szeretne biztosítani a leibniziánusoknak, a wolffiánusoknak és a kanti filozófia összes ellenfele számára, hogy megfogalmazhassák a legújabb kritikai filozófiával szembeni fenntartásaikat. Ezt a folyóiratot 1792-ben (hasonló programmal) a Berlinben megjelenő Philosophisches Archiv váltotta fel. Ennek második számában indult el a Dogmatische Briefe (Dogmatikus levelek) című levélsorozat, amelyet maga Eberhard írt. Ha Kant kriticizmusnak nevezi a maga filozófiáját, akkor itt megszületik a szemben álló koncepció elnevezése, amely a dogmatizmus nevet kapja. A levelek a Kanttal szemben megfogalmazott ellenvetések összegzésére törekszenek. A második levélben a következőt olvassuk: „A tiszta ész kritikája azt állítja, hogy a külső tárgyak afficiálják a kedélyt, hogy ebben ismereteket hoznak létre, és ezeket az ismereteket empirikusnak nevezzük” (Eberhard 1792: 38–39). E kijelentés kapcsán két nehézség fogalmazódik meg: 1. Kant azt állítja, hogy a tárgyak és a képzetek között valóságos kauzalitás vagy oksági összefüggés működik. Azt is tudjuk továbbá, hogy a magában való dolgok rendelkeznek a valóság és a kauzalitás predikátumával. De ha ez igaz, akkor hogyan mondhatnánk azt, hogy a magában való dolgokról semmit sem tudhatunk? 2. Hogyan állíthatjuk azt, hogy a kauzalitás tétele csak a jelenségekre vonatkozik, amikor ezen keresztül tudhatunk a magában való dolgok valóságosságáról, mert hiszen az ezekből származó benyomások váltják ki a képzeteinket?

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave