Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


A szókratikus irányok

A cinikusokat, a megaraiakat és a kürénéi hedonistákat (valamint az éliszi Phaidón körét, melyről alig tudunk valamit) rendszerint „kisebb szókratikus iskolák” néven foglalják egybe, megkülönböztetve őket a legjelentősebb Szókratész-tanítvány, Platón iskolájától. A megjelöléssel szemben nem árt némi óvatosság. Ezen irányok nem olyan értelemben vett iskolák, mint Platóné vagy Arisztotelészé, vagyis az esetek többségében nem kötődnek egyetlen konkrét, nemzedékeken át fennálló intézményhez, és intellektuálisan is kevésbé egységesek. Forrásaink ráadásul nem Szókratészt, hanem rendszerint valamelyik tanítványát mondják ezen irányzatok alapítójának, és így a Szókratész-tanítványok is csak tág értelemben tekinthetők e hagyományok kezdeményezőjének. A hellenisztikus kori biográfusok és a filozófusok intellektuális utódlását (diadokhé) feldolgozó szerzők hajlamosak a korábbi gondolkodókat olyankor is iskolákba rendezni, amikor ez kevéssé indokolt. Esetenként a kortárs iskolák számára keresnek illusztris elődöt Szókratész személyében, és tőle kiinduló, megszakítatlan mester-tanítványi láncolatot próbálnak konstruálni. Diogenész Laertiosz és más későbbi szerzők is a hellenisztikus filozófiatörténeti irodalomra támaszkodnak, ezért messze nem vehetjük minden szavukat készpénznek.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave