Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Dilthey és a filozófiai hermeneutika kezdetei

A 19. század második felében a gondolkodás előterébe kerül a történelem mibenlétére és a történelmi megismerés lehetőségére vonatkozó kérdés. A hermeneutika, ami korábban a bibliai és jogi szövegek értelmezésének művészete volt, filozófiai jelentőségre tesz szert, amennyiben – a természettudományok világos és jól működő ismeretelméleti módszertanával szemben – a szellemtudományok számára kínál módszertani alapzatot. A hermeneutika tehát az értelmezés művészetéből azoknak a tudományoknak az elméletévé válik, amelyek nem magyarázó, hanem értelmező módon járnak el, elsősorban is a történettudomány elméletévé. A történeti múltra vonatkozó ismeret hagyományosan nem számított tudománynak, hiszen nem támaszkodott általános alaptételekre és törvényekre, csupán individuális jelenségekkel, személyekkel, történelmi eseményekkel, stílusokkal és korszakokkal foglalkozott. Egyre sürgetőbbé vált azonban az igény, hogy az úgynevezett „szellemtudományok” (Geisteswissenschaften) képesek legyenek egyrészt valódi tudományként működni, másrészt a természettudományokkal (Naturwissenschaften) szemben meghatározni saját módszerüket és tudományos eljárásmódjukat. A természettudományok törvényeket fogalmaznak meg, amelyek segítségével magyarázatot adhatnak tényekre, és előrejelezhetnek jövőbeli eseményeket. Ezzel szemben a szellemtudományok feladata nem a magyarázatban áll, hanem összefüggések megértésében és értelmezésében.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave