Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


A marburgi neokantianizmus

Az újkantiánus gondolkodás úgynevezett marburgi irányzatának képviselői – Hermann Cohen, Paul Natorp, Ernst Cassirer – a filozófiai vizsgálódás középpontjába a logikát és az ismeretelméletet állították. A tiszta ész kritikájában ennek megfelelően egy ismeretelmélet alapvetését látták, vagyis annak lehetőségét, hogy a tárgyakra vonatkozó tapasztalatot fogalmilag megragadhassuk. A marburgi neokantiánusok közös filozófiai törekvése a tiszta gondolkodás logikai szerkezetének feltárására irányult, amely azután az összes tudomány módszertani alapjául szolgálhat. Itt semmiképpen sem pszichológiai vagy fiziológiai magyarázatra kell gondolnunk, hanem elsősorban logikai elemzésre, pontosabban transzcendentális logikai elemzésre, ahogy azt Kant a kategóriák dedukciójában és az alaptételek analitikájában végrehajtotta. Közös jellemzője a marburgi gondolkodóknak, hogy a tapasztalatot mindenekelőtt mint természettudományos tapasztalatot fogták fel. Ennek következtében a mindennapi és a történeti tapasztalatot is a természettudományos tárgytapasztalat alapján ragadták meg, ami némiképp egyoldalú gondolkodást eredményezett. A marburgi neokantiánusok azonban nemcsak Kant rendszerére támaszkodó utódok, hanem önálló gondolkodók is voltak. Ezenkívül feladatuknak tekintették Kant műveinek kritikai kiadását, valamint kiváló filozófiatörténeti munkákat is írtak.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave