Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Redukció

A zárójelbe tétel kifejezést Husserl már az időelőadásokban is alkalmazza, amikor arról beszél, hogy az objektív időről szóló meggyőződéseinket ki kell iktatni a vizsgálódásból. A fenomenológiai redukció fogalma azonban csak két évvel később, 1907-ben bukkan fel először A fenomenológia ideája című előadássorozatban. Husserl ekkor már nemcsak a dolgokhoz való közvetlen visszatérést követeli, hanem konkrét módszertani lépéseket is ajánl. A fenomenológiai redukció módszere hivatott arra, hogy a gondolkodást kivezesse a találomra kidolgozott fogalmak és összefüggések véletlenszerű belátásaiból, és a filozófiát valóban szigorú tudománnyá tegye. Husserl talán legalapvetőbb meggyőződése az, hogy a fenomenológia nemcsak megalapozást szolgáltat más tudományok számára, hanem önmagában is szigorúan tudományos, hiszen csak így menthető meg a historizmus és a pszichologizmus kilátástalan szkepticizmusától. Ezt fogalmazza meg 1911-es híres programadó tanulmánya: A filozófia mint szigorú tudomány. A fenomenológia és rajta keresztül a filozófia szigorú tudományosságának kulcsa pedig a módszer tisztázása. A fenomenológiai módszer a redukció fogalmára épül, amelynek több lehetséges, noha egymástól szigorúan el nem választható értelme van.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave