Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Természetfilozófia

Az epikuroszi fizika alapjában véve a démokritoszi atomelmélet változata. Démokritosz – Parmenidész álláspontját elfogadva – tagadja a keletkezést és a pusztulást. Epikurosz a keletkezés és a pusztulás lehetetlensége mellett az érzéki tapasztalat tanúságára hivatkozó érveket hoz fel (Hérodotoszhoz 38–41). Ha a nem létezőből keletkezhetne bármi is, akkor az élőlények szaporodásához nem volna szükség magra, ha pedig volna abszolút pusztulás, akkor a végtelen idő alatt már minden elpusztult volna – e következmények azonban ellentétesek a tapasztalattal. A mindenség eszerint egészében véve nem változik az idők folyamán. Alapvető összetevői a test és az űr. A testek létét az érzékelés bizonyítja, az űrre pedig azért van szükség, mert a testeknek valamiben lenniük kell és mozogniuk kell. Az összetett testek tömör, oszthatatlan testekből – atomokból – állnak össze, melyek nem bomolhatnak fel, máskülönben hosszú távon minden test megsemmisülne. Epikurosz a korábbi atomistákhoz hasonlóan végtelennek tartja az űrt, az anyag mennyiségét és a világok számát; a világok keletkeznek és pusztulnak, némelyikük hasonló a miénkhez, mások viszont eltérnek tőle (Hérodotoszhoz 41 sk. = LS 10A; uo. 45 = LS 13A; Püthoklészhez 88 = LS 13B; Hérodotoszhoz 73 sk. = LS 13C).

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave