Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Szintakticizmus

Carnap és a Bécsi Kör jó néhány tagja nem fogadta el Wittgenstein tézisét, miszerint „a logika kimondhatatlan”, azaz, hogy a nyelv logikai szerkezetéről nem lehet értelmes kijelentéseket tenni. Carnap 1931 elejétől kezdve dolgozott metalogikai elméletén, amelyik épp azt a célt tűzte ki, hogy a nyelv, illetve különböző nyelvek logikai szerkezetét explicitté tegye. Egy ilyen logikai szintaxis leírása kizárólag a nyelvi kifejezések formájára korlátozódik, arra, hogy a különféle jelek milyen jeltípusokba tartoznak, illetve hogy milyen jelsorozatokban fordulhatnak elő. A jelek, illetve jelsorozatok jelentésére (referenciájukra, illetve igazságfeltételeikre) egyáltalán nem utalnak. Carnapnak már 1931-ben sikerült olyan nyelveket kidolgozni – Gödel módszerét felhasználva – amelyek tartalmazták a logikai szerkezetüket leíró meghatározásokat is, azaz a „metalogikájukat”. (Ezt az ún. tárgynyelv és a metanyelv megkülönböztetésére támaszkodva tette. Egy bizonyos nyelv, a tárgynyelv szabályait (szintaxisát) megfogalmazhatjuk egy másik, ún. metanyelven. Úgy tűnhetne, hogy a tárgynyelv szabályainak leírását soha nem fejezhetjük be, mivel az ezt leíró metanyelv szabályait egy harmadik nyelven, a metanyelv metanyelvén kellene megfogalmazni – és így tovább. Ez azonban nincs így: Carnap megmutatta, hogy egy (kifejezőeszközökben kellőképpen gazdag) nyelv szintaxisa megfogalmazható az illető nyelven belül: ekkor a tárgynyelv és a metanyelv szabályai egybeesnek.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave