Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Irodalom

APÁCZAI CSERE JÁNOS 1653/1977: Magyar Encylopaedia. Bukarest: Kriterion.
BARTÓK GYÖRGY 1938: Descartes sorsa Magyarországon. (Szellem és Élet könyvtára) Kecskemét: [kiadó nélkül].
BIBÓ ISTVÁN (1971–1972)/1986: Az európai társadalomfejlődés értelme. In Uő: Válogatott tanulmányok. III., Budapest: Magvető 5–123.
BÖHM KÁROLY 1883: Az ember és világa. I. Dialektika vagy alapphilosophia. Budapest: Weissman. 1883., 1892: II. A szellem élete. Budapest: Kókai; 1906: III. Axiológia vagy értéktan. Kolozsvár: Stein; 1912: IV. A logikai érték tana. Kolozsvár: Stein–Kókai; 1928: V. Az erkölcsi érték tana. Budapest: Luther Társaság; 1942: VI. Az esztétikai érték tana. Budapest: Országos Evangélikus Tanáregyesület.
[BUDAI FERENC] 1801: A Kánt szerént való filosofiának rostálgatása levelekbenn. Magyarra fordítva és Jegyzésekkel megbővítve. Pozsony: Wéber Simon Péter.
DOSKAR ÉVA 1939: Hegel magyar utókora. (Minerva-könyvtár, 132) Budapest: Dunántúl Pécsi Egyet. Kiadó és ny.
EÖTVÖS JÓZSEF (1851–1854)/1981: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra. I–II. (Eötvös József művei) Budapest: Magyar Helikon.
ERDÉLYI JÁNOS 1857: A hazai bölcsészet jelene. Sárospatak: Főiskola.
ERDÉLYI JÁNOS 1885: Bölcsészeti dolgozatai I.: A bölcsészet Magyarországon. (Filozófiai Írók Tára, 6) Budapest: Franklin.
GÁNGÓ GÁBOR 2006: Eötvös József Uralkodó eszméi: Kontextus és kritika. (Eszmetörténeti könyvtár, 5) Budapest: Argumentum–Bibó István Szellemi Műhely.
HAMVAS BÉLA (1943–1944)/1988: Scientia Sacra: Az őskori emberiség szellemi hagyománya. Budapest: Magvető.
HANÁK TIBOR 1981: Az elfelejtett reneszánsz: A magyar filozófiai gondolkodás századunk első felében. Bern: Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem.
HANAK TIBOR 1990: Geschichte der Philosophie in Ungarn. Ein Grundriss. München: Dr. Rudolf Trofenik.
HELL JUDIT, LENDVAI L. FERENC, PERECZ LÁSZLÓ 2000–2001: Magyar filozófia a XX. században. I–II. Budapest: Áron.
HORKAY LÁSZLÓ 1977: A magyar nyelvű filozófia története a XVII. század közepétől a XIX. század végéig: Bevezetés a magyar filozófiai gondolkodás történetébe. (Theológiai tanulmányok, Új folyam, 7) Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinatának Tanulmányi Osztálya.
KORNIS GYULA 1944: Magyar filozófusok. Budapest: Franklin-Társulat.
MÁRTON ISTVÁN 1796: Keresztyén theologusi morál, vagy-is erköltstudomány, [hely és kiadó nélkül].
MESTER BÉLA – PERECZ LÁSZLÓ (szerk.) 2004: Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás. (Recepció és kreativitás) Budapest: Áron.
MÉSZÁROS ANDRÁS 2000: A filozófia Magyarországon. A kezdetektől a 19. század végéig. Pozsony: Kalligram.
OMPOLYI MÁTRAY ERNő 1878: A bölcsészet Magyarországon a scholastica korában. Budapest: Kocsi.
PAULER ÁKOS 1920: Bevezetés a filozófiába. Budapest: Pantheon.
PERECZ LÁSZLÓ 2001: Szép rendbe foglalva: Arcképvázlatok a magyar filozófia történetéből. Budapest: Ister.
Philosophiai Műszótár. Buda: Magyar Tudós Társaság, 1843.
PROHÁSZKA LAJOS 1936: A vándor és a bujdosó. (Minerva-könyvtár, 50) Budapest: Dunántúl Pécsi Egyet. Kiadó és ny.
ROZGONYI JOS. 1792: Dubia de initiis transcendentalis idealismi Kantiani. Pest: Trattner.
SÁNDOR PÁL 1973: A magyar filozófia története: 1900–1945. I–II., (Elvek és utak) Budapest: Magvető.
SOMOS RÓBERT 1999: Pauler Ákos élete és filozófiája. Budapest: Paulus Hungarus–Kairosz.
Somos RÓbert 2004: Magyar filozófusok politikai útkeresése Trianon előtt és után. Budapest: Kairosz.
STEINDLER LARRY 1988: Ungarische Philosophie im Spiegel ihrer Geschichtsschreibung. Freiburg/München: Karl Alber.
SZONTAGH GUSZTÁV 1839: Propylaeumok a magyar philosophiához. Buda: Magyar Királyi Egyetem.
SZONTAGH GUSZTÁV 1843: Propylaeumok a társasági philosophiához, tekintettel hazánk viszonyaira. Buda: Emich Gusztáv.
UNGVÁRI ZRÍNYI IMRE 2002: Öntételezés és értéktudat. Böhm Károly filozófiája. (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai VI. Monográfiák) Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia.
VAJDA GYÖRGY MIHÁLY 1937: Az egyezményesek: Fejezet a magyar filozófia történetéből. (Dolgozatok a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem Philosophiai Seminariumából, 21), Budapest: Grafika.
ZALAI BÉLA (1913–1914)/1984: A rendszerek általános elmélete. In Zalai Béla: A rendszerek általános elmélete: Összegyűjtött írások. Budapest: Gondolat, 316–467.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave