Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


4. Szerződéselméletek

Az utilitarizmus az általános jóindulat elveként értelmezhető, amely erkölcsileg aligha kifogásolható. Mint láttuk, mégis gyakran olyan következményekhez vezet, amelyek éles ellentétbe kerülnek bevett erkölcsi elveinkkel. E problémák kiküszöbölésére jelentős elméleti erőfeszítések születtek, amelyek túlnyomórészt hűek maradtak az eredeti utilitarista törekvéshez. Kant erkölcsfilozófiájával kicsit más a helyzet. Erkölcsi kötelességtana olyan rigorózus tételekből épül fel, amelyek nem hagynak sok lehetőséget a módosításra. Eredeti formájukban viszont alig tarthatók. Az etikai gondolkodás kiemelkedő, de nehezen elfogadható magaslatai. Így hát bár sok kortárs kantiánus erkölcsfilozófus van, többségük etikája csak távolról kapcsolódik Kant eredeti tételeihez. Az egyik ilyen nevezetes szerző John Rawls, kinek Az igazságosság elmélete (1971) című könyve teljesen felforgatta a 20. század végi politika- és erkölcsfilozófiát.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave