Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Irodalom

ANDERSON A. R.BELNAP N. D. jr. 1975: Entailment. The Logic of Relevance and Necessity. Princeton: Princeton University Press.
ASPRAY W.KITCHER PH. (eds) 1988: History and Philosophy of Modern Mathematics. Minneapolis: University of Minnesota Press.
BENACERRAF P. 1965/2001: Amik a számok nem lehetnek. In Csaba Ferenc(szerk.): A matematika filozófiája a 21. század küszöbén. Budapest: Osiris, 165–196.
BISHOP E. 1967: Foundations of Constructive Analysis. New York: McGraw-Hill.
BOOLOS G. 1998: Logic, Logic, and Logic. Cambridge (Mass.): Harvard University Press.
BROUWER L. E. J. 1975: Collected Works I.: Philosophy and Foundations of Mathematics. (ed. A. Heyting). Amsterdam: North-Holland.
CANTOR G. 1988: „Végtelenség a matematikában és a filozófiában.” Filozófiai Figyelő, 1988/4, 56–87.
CHURCH A 1936: A note on the Entscheidungsproblem. Journal of Symbolic Logic I., 40–41., 101–102.
COPI I. M.GOULD J. A. 1985: Kortárs-tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Budapest: Gondolat.
DALEN D. VAN 1986: Intuitionistic logic. In Gabbay D.Guenther F. (eds): Handbook of Philosophical Logic vol. III. Dordrecht: Reidel, 225–340.
DEDEKIND R. 1888: Was sind und was sollen die Zahlen? Braunschweig: F. Vieweg & Sohn.
FIELD H. 1980: Science without Numbers. Oxford: Basil Blackwell.
FREGE G. 1879: Begriffsschrift, eine der arithmetischen nachgebildete Formelsprache des reinen Denkens. Halle: L. Nebert.
FREGE G. 1884/1999: Az aritmetika alapjai. Budapest: Áron.
FREGE G. 1893, 1903: Die Grundgesetze der Arithmetik I.-II. Jena: H. Pohle.
FREGE G. 1918/2000: A gondolat. In Máté András (szerk.): Logikai vizsgálódások. Budapest: Osiris, 191–217.
GÖDEL K. 1930: Die Vollständigkeit der Axiome des logischen Funktionenkalküls. Monatshefte für Mathematik und Physik 37, 349–360.
GÖDEL K. 1931: Über formal unentscheidbare Sätze der Principa mathematica und verwandter Systeme I. Monatshefte fürMathematik und Physik 38, 173–198.
HEYTING A. 1930: Die formalen Regeln der intuitionistischen Logik. In Sitzungsberichte der Preusßischen Akademie der Wissenschaften Physisch-Mathematische Klasse II., 42–56.
HILBERT D. 1925/1983: On the infinite. In Benacerraf P.Putnam H. (eds): Philosophy of Mathematics, 2nd ed. New York: Prentice-Hall, 161–190.
KALMÁR LÁSZLÓ 1942/1986: A matematikai egzaktság fejlődése a szemlélettől az axiomatikus módszerig. In Varga Antal (szerk.): Integrállevél. Budapest: Gondolat, 37–61.
KÁLMÁN LÁSZLÓRÁDAI GÁBOR 2001: Dinamikus szemantika. Budapest: Osiris.
KRIPKE S. 1959: A completeness theorem in modal logic. Journal of Symbolic Logic 24, 1–14.
LAKATOS IMRE 1963–64/1981: Bizonyítások és cáfolatok. Budapest: Gondolat.
LAWVERE W. 1964: An Elementary Theory of the Category of Sets. In Proceedings of the National Academy of Sciences USA 52, 1506–1511.
LEWIS C. I. 1918: A Survey of Symbolic Logic. Berkeley: University Press of California.
LEWIS C. I.Langford C. H. 1932/1959: Symbolic Logic. 2nd ed. New York: Dover.
LEWIS D. 1973: Counterfactuals. Oxford: Basil Blackwell.
ŁUKASIEWICZ J. 1930: Philosophische Bemerkungen zu mehrwertigen Systemen des Aussagenkalküls. In Comptes Rendus des Séances de la Société des Sciences et des Lettres de Varsovie Cl. III., 23, 51–77.
ŁUKASIEWICZ JAN 1957: Aristotle’s Syllogistic from the Standpoint of Modern Formal Logic. 2nd, enlarged ed. Oxford: Clarendon Press.
MCLARTY C. 1993/2001: Miért ne lehetnének a számok azok, amiknek lenniük kell? In Csaba Ferenc (szerk.): A matematika filozófiája a 21. század küszöbén. Budapest: Osiris, 197–218.
MONTAGUE R. 1974: Formal Philosophy. Selected papers of R. Montague, ed. R. H. Thomason. New Haven–London: Yale University Press.
NEUMANN JÁNOS 1931/2005: Levél Rudolf Carnaphoz, 1931 június 7. In Miklós Rédei (ed.): Selected Letters. Providence: American Mathematical Society (History of Mathematics, 27), 84–85.
POST E. L. 1921: Introduction to a general theory of propositions. American Journal of Mathematics 65, 163–185.
PRIEST G. et al. (eds) 1989: Paraconsistent Logic: Essays on the Inconsistent. München: Philosophia Verlag.
RAMSEY F. P. 1925/1990: The foundations of mathematics. Philosophical Papers (ed. D. H. Mellor). Cambridge: Cambridge University Press, 164–224.
RUSSELL B. 1903/2002: Principles of Mathematics. London: Routledge.
RUSSELL B. 1985: A típuselméletre alapozott matematikai logika. In Copi I. M.Gould J. A. (szerk.): Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Budapest: Gondolat, 221–255.
TARSKI A. 1935: Der Wahrheitsbegriff in den formalisierten Sprachen. Studia Philosophica I., 261–405.
TURING A. 1936–1937: On computable numbers, with an application to the Entscheidungsproblem. In Proceedings of the London Mathematical Society Ser. 2. 42, 230–265, 43, 544–546.
TYMOCZKO Th. (ed.) 1998: New Directions in the Philosophy of Mathematics. An Anthology. Princeton: Princeton University Press.
WHITEHEAD A. N.RUSSELL B. 1910–1913: Principia Mathematica. Cambridge: Cambridge University Press.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave