Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


3.3. Richir és a spontán értelemképződés fenomenológiája

Marionhoz hasonlóan Richir is a fenomén fogalmának átalakítását tűzte ki célul, és ő is arra a megállapításra alapozza megközelítését, hogy a fenomén önmagától bukkan fel és jelenik meg. Ám abban már eltérés van a két gondolkodó között, hogy miként adnak számot a fenomén ezen alapvető jellegzetességéről. Valamennyi eltérés egyetlen alapvető különbségre vezethető vissza: Marionnal ellentétben Richir számára a fenomén nem „kész tény”, hanem „önmagától képződő értelem”, amelyet redukálhatatlan meghatározatlanság és áramló sokértelműség jellemez. Ez az értelem csak egy „szimbolikus institúció” keretei között ülepszik le tényként, vagy inkább változik át egyértelmű ténnyé. „Szimbolikus institúción” Richir a kultúra olyan formáját vagy ágát érti, amely szükségképpen túlmegy a fenomenológiai mezőn. Így például a hagyományos metafizikát a szimbolikus institúció tiszta esetének tekinti. Richir szerint csak a szimbolikus institúciók hatályon kívül helyezése nyithatja meg az utat a fenoménekhez mint olyanokhoz, a puszta fenoménekhez.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave