Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Irodalom

A kappadókiai atyák. (Ókeresztény írók 6) Budapest: Szent István Társulat, 1983.
ADAMIK TAMÁS (szerk.) 1996: Az apostolok csodálatos cselekedetei. Budapest: Telosz.
ADAMIK TAMÁS (szerk.) 1996: Csodás evangéliumok. Budapest: Telosz.
ADAMIK TAMÁS (szerk.) 1997: Apokalipszisek. Budapest: Telosz.
ALEXANDRIAI KELEMEN 2006: Protreptikosz. Buzdítás a görögökhöz. Budapest: Jel.
ALEXANDRE J. 2001: Une goire pour la chaire. L’Anthropologie réaliste et mystique de Tertullien. Paris.
ALEXANDRE M. 1981: Protologie et eschatologie chez Grégoire de Nysse. In U. di Bianchi (publ.) L’antropologia di Origene e di Gregorio di Nissa. Analisi storico-religiosa. Milano, 122–159.
ALEXANDRIAI PHILÓN 1994: Mózes élete. Budapest: Atlantisz.
ALEXANDRIAI PHILÓN: Mózes a világ teremtéséről. In Somos Róbert (szerk.) A középső platonizmus. Szöveggyűjtemény. Budapest: Osiris, 2000, 293–337.
ANDRESEN C. 1952–53: „Justin und der mittlere Platonismus.” Zeitschrift für neutestamentliche Wissenschaft, 44, 157–195.
AUGUSTINUS A. 1982: Vallomások. Budapest: Gondolat.
AUGUSTINUS A. 1986: Fiatalkori párbeszédek. (Ókeresztény írók Tára 11), Budapest: Szent István Társulat.
AUGUSTINUS A. 1989: A boldog életről. A szabad akaratról. Budapest: Európa.
AUGUSTINUS A. 2002: A Teremtés könyvéről a manicheusok ellen. Budapest: Kairosz.
AUGUSTINUS A. 2002: A keresztény tanításról. Budapest, Kairosz.
AUGUSTINUS A. 2003: Magyarázatok a hitvallásról. Budapest, Kairosz.
BALAS D. 1966: Methousia Theou. Man’s participations in God’s perfections according to Saint Gregory of Nyssa. (Studia anselmiana 55), Roma.
BALTHASAR H. U. VON 1942: Présence et Penser. Essai sur la philosophie religieuse de saint Grégoire de Nysse. Paris.
BENOIT A. 1960: Saint Irénée. Introduction à l’étude de sa théologie, Paris.
BOSTOCK G. 1992: „Origen’s Philosophy of Creation.” In Daly R. J. (szerk.): Origeniana Quinta. Leuven.
BOUSSET W. 1921: Kyrios Logos. 2. kiad., Göttingen.
BRAUN R. 1962: „Deus Christianorum”. Recherches sur le vocabulaire doctrinale de Tertullien. Paris.
BRÉHIER E. 1950: Les idées philosophiques et religieuses de Philon d’Alexandrie. Paris:
BROWN P. 2003: Szent Ágoston élete. Budapest: Osiris.
BUCHHEIT V. 1979: „Die Definition der Gerechtigkeit bei Laktanz und seinen Vorgängern”. Vigiliae Christianae, 33, 356–374.
CAVARNOS J. P. 2000: St. Gregory of Nyssa on the Human Soul. Belmont, Mass.
CHADWICK H. 1966: Early Christian Thought and the Classical Tradition. Oxford: Oxford.
CROUZEL H. 1985: Origène. Paris.
DANIÉLOU J. 1944: Platonisme et théologie mystique. Essai sur la doctrine spirituelle de saint Grégoire de Nysse. Paris.
DANIÉLOU J. 1948: Origène. Paris.
DANIÉLOU J. 1961: Message évangélique et culture hellénistique. Tournai.
EDWARDS M. – GOODMANN M. – PRICE S. (szerk.) 1999: Apologetics in The Roman Empire. Pagons, Jews and Christians. Oxford: 81–104.
FILORAMO G. 2000: A gnoszticizmus története. Budapest: Kairosz.
FLASCH K. 1980–: Augustin. Einführung in sein Denken. Stuttgart.
FLASCH K. 1993: Was ist Zeit? Augustinus von Hippo: Das XI. Buch der Confessiones (Historische-Philosophische Studie), Frankfurt am Main.
FREDOUILLE J-CL. 1972: Tertullien et la conversion de la culture paienne. Paris.
GAÏTH J. 1953: La conception de la liberté chez Grégoire de Nysse. Paris.
GILSON E. 1949: Introduction à l’étude de saint Augustin. 3e éd. Paris.
GOODENAUGH E. R., GOODHART H. L. 1938: The Politics of Philo Iudaeus, New Haven 1938.
GOULET R. 1987: La philosophie de Moïse. Essai de reconstitution d’un commentaire philosophique préphilonien du Pentateuque. Paris.
GRANT R. M. 1988: Greek Apologists of the second Century, London: Westminster.
HADAS-LEBEL M. 2003: Philon, d’Alexandrie, un penseur en diaspora. Paris: Fayard.
HECK E. 1972: Die dualistischen Zusätze und die Kaiseranreden bei Lactantius. Untersuchungen zur Textgeschichte der Divinae Institutiones und der Schrift De opificio Dei. Heidelberg.
HEIDL GYÖRGY 2002: Szent Ágoston megtérése. Budapest: Kairosz.
INGREMEAU CHR. 1988: „Lactance et la philosophie des passions.” In Pouderon B. – Doré J. (szerk.) Les apologistes chrétiens et la culture grecque. Paris, 263–297.
IRENAEUS 1984: „Az apostoli igehirdetés feltárása” In II. századi görög apologléták (Ókeresztény Írók, 8), Budapest: 575–631.
IRENAEUS: „AZ emberi autonómiáról a gnosztikusok ellen” (Az eretnekségek ellen IV.37–39) In Sors és szabadság. Az emberi autionómia problémája az antik filozófiában a Kr. utáni II. századig, Budapest: 255–266.
János-apokriphon. In Luft Ulrich (szerk.) Istenek, szentek, démonok Egyiptomban Budapest: Kairosz, 2000.
JO TÖRJESEN K. 1986: Hermeneutical Procedure and Theological Method in Origen’s Exegesis. Berlin–New York.
KAHN CH. 1988: „Discovering the Will: from Aristotle to Augustine” In: Dillon J. M., Long A. A.: The Question of Eclecticism: Studies in Later Greek Philosophy. Berkeley.
KÁKOSY LÁSZLó 1984: Fény és káosz. A kopt gnosztikus kódexek. Budapest: Gondolat.
KENDEFFY GÁBOR 1999: Az egyházatyák és a szkepticizmus. Budapest: Áron.
KENDEFFY GÁBOR 2006: Mire jó a rossz? Lactantius teológiája. Budapest: Kairosz.
KETTLER F. H. 1966: Der Ursprüngliche Sinn der Dogmatik des Origenes. Berlin: Töpelmann.
KIRWAN CHR. 1989: Augustine. London.
KOCH H. 1932: Pronoia und Paideusis. Leipzig.
LACEY H. „Empiricism and Augustine’s problems about Time” Review of Metaphysics 22, (1968) 219–245 (In Markus 1972)
LACTANTIUS L., CAECILIUS FIRMIANUS 1985: „Az isten műve”, „Isten haragjáról”, „A keresztényüldözők haláláról” In Uő: Az isteni gondviselésről, Budapest: Helikon.
LACTANTIUS L., CAECILIUS FIRMIANUS 2006:„Teológia dióhéjban.” In Kendeffy Gábor: Mire jó a rossz? Lactantius teológiája. Budapest: Kairosz, 217–301.
LANCEL S. 2004: Szent Ágoston. Budapest: Európa.
LASSIAT H. 1972: Creation ... liberté ... incorruptibilité. Insertion du thème anthropologique de la jeune tradition Romaine, I–II, Lille.
LILLA S. R. C. 1971: Clement of Alexandria. A Study in Christian Platonism. Oxford: OUP.
LOI V. 1961–65: „Problema del male e Dualismo negli Scritti di Lattanzio.” Annali della Facolta di Lettere, Filozofia e Magisterio dell’Università di Cagliari 29, 37–96.
LOI V. 1970: Lattanzio nella storia del linguaggio e del pensiero teologico pre-niceno. Zürich.
LOUTH A. 1989: Denys the Areopagite. Wilton: Morehouse-Barlow.
LÖWITH K. 1996: Világtörténelem és üdvtörténet. Budapest: Atlantisz.
LUFT ULRICH, Bevezető In Uő (szerk.) Istenek, szentek, démonok Egyiptomban. Budapest: 2000, 9–47.
MADEC G. 1987: „Le communisme spirituel” In Homo spiritualis. Festgabe für Luc Verheijen zu seinem 70. Geburtstag. Würzburg, 225–239.
MARKUS R. „De civitate Dei: Pride and Common Good.” In Schnaubelt J. C. – Fleteren F. van (szerk.) 1990: Augustine: Second Founder of the Faith. New York: Peter Lang.
MARKUS R. 1970: Saeculum: History and Society in the Theology of saint Augustine. Cambridge.
MAY G. 1994: Creatio ex nihilo. Edinburgh.
MÉHAT A. 1966: Étude sur les Stromates de Clément d’Alexandrie, Paris.
MERKI H. 1958: Homoiosis Theou. Von der platonischen Angleichung an Gott zur Gottähnlichkeit bei Gregor von Nyssa. (Paradosis 7) Freiburg.
NAGY ANDREA: „A Timaiosz recepciója Philónnál: De opificio mundi”, Passim 3(2001)/1, 134–151.
NAZIANZOSZI SZENT GERGELY 1994: Második beszéd a teológiáról. In Vidrányi Katalin (szerk.) Az isteni és az emberi természetről I–II., Budapest: Atlantisz, I/141–168.
NÜSSZAI SZENT GERGELY 1994: Az ember teremtéséről. In Vidrányi Katalin (szerk.) Az isteni és az emberi természetről I–II., Budapest: Atlantisz, I/169–262.
O’CONNEL R. J. 1972: „Action and Contemplation.” (In Markus 1972)
O’DALY G. P. 1987: Augustine’s Philosophy of Mind, Berkeley-Los Angeles.
O’DONOVAN, 1980: The Problem of Self-Love in Augustine. New Haven–London.
ÓRIGENÉSZ 1991: „Órigenész két homíliája az énekek énekéhez Hieronymus fordításában.” In Szent Jeromos: Nehéz a léleknek nem szeretni. Budapest: Helikon, 154–183.
ÓRIGENÉSZ 1997: Az imádságról és a vértanúságról (Ókeresztény írók 14), Budapest: Szent István Társulat.
ÓRIGENÉSZ 1998: „A húsvétről 1–2.” In Az egyházatyák beszédei Krisztus-ünnepekre II: A húsvéti ünnepkör. Budapest: 533–544.
ÓRIGENÉSZ 1999: A betű öl, a szellem éltet. Tizenhat homília a Teremtés könyvéhez. Budapest: Paulus Hungarus–Kairosz.
ÓRIGENÉSZ 2003: A princípiumokról. Budapest: Paulus Hungarus–Kairosz.
ÓRIGENÉSZ: 1993: Kommentár az Énekek énekéhez. Budapest: Atlantisz.
OSBORN E. 2001: Tertullian. First Theologian of the West. Cambridge.
OSBORN E. F. 2001: Irenaeus of Lyons. Cambridge.
PERCZEL ISTVÁN 1999: Isten felfoghatatlansága és leereszkedése. Szent Ágoston és Aranyszájú Szent János metafizikája és misztikája. Budapest: Atlantisz.
PERRIN M. 1981: L’homme antique et chrétien. L’anthropologie de Lactance – 250–325, Paris.
PSZEUDO-DIONÜSZIOSZ AREOPAGITÉSZ 1988: Az isteni nevekről. 4. fejezet In Redl Károly (szerk.) Az isteni és emberi szépről. Források a késő antik és a középkori esztétika történetéhez. Budapest: Gondolat, 184–189.
PSZEUDO-DIONÜSZIOSZ AREOPAGITÉSZ 1994: A mennyei hierarchiáról. In Vidrányi Katalin (szerk.) Az isteni és az emberi természetről I–II., Budapest: Atlantisz, II/213–258.
PSZEUDO-DIONÜSZIOSZ AREOPAGITÉSZ 1994: Misztikus teológia. In Vidrányi Katalin (szerk.) Az isteni és az emberi természetről I–II., Budapest: Atlantisz, II/259–265.
RICEOUR P. 1983: Temps et récit. I. tome, Paris.
RIST J. 1994: Augustine. Ancient Thought Baptized. Cambridge.
ROQUES R. 1954: L’Univers dionysien. Structure hierarchique du monde selon le Pseudo-Denys. Paris: Aubier.
RUDOLPH K. 1977: Die Gnosis. Wesen und Geschichte einer spätantiken Religion. Göttingen:
RUGÁSI GYULA (szerk.) 1990: Jézus rejtett szavai. Budapest.
RUNIA D. 1986: Philo of Alexandria and the Timaeus of Plato. Leyden.
SCHOCKENHOFF E. 1990: Zum Fest der Freiheit. Theologie des christlichen Handelns bei Origenes. Darmstadt.
SOMOS RÓBERT 2001: Alexandriai teológia. Budapest: Paulus Hungarus–Kairosz.
SPANNEUT M. 1957: Le stoicisme des pères de l’Eglise. Paris.
SPANNEUT M. 1969: Tertullien et les premiers moralistes africaines. Paris.
STEINER H. 1989: Das Verhältnis Tertullians zur Antiken Paideia. St. Ottilien.
STRITZKY M. B. VON 1973: Zum Problem der Erkenntnis bei Gregor von Nyssa. Münster.
STUMP E. 2001: „Augustine ont the free will.” In Stump E. – Kretzmann N. (szerk.) Cambridge Companion to Augustine. Cambridge.
Tertullianus művei. (Ókeresztény írók 12.), Budapest: Szent István Társulat, 1986.
TÓTH JUDIT 2006: Test és lélek. Antropológia és értelmezés Nüsszai Szent Gergely műveiben. Budapest: Kairosz.
TRIGG J. W. 1985: Origenes. The Bible and Philosophy in the Third-century Church. Atalanta.
VANNESTE J. 1959: La mystère de Dieu. Essai sur la structure rationelle de la doctrine mystique du Pseudo-Denys l’Aréopagite. Bruges: Desclée de Brouwer.
VANYÓ LÁSZLÓ (szerk.) 1984: II. századi görög apologléták. Budapest: Szent István Társulat.
VÖLKER W. 1952: Der wahre Gnostiker nach Clemens Alexandrinus (Texte und Untersuchungen zur Geschichte der altchristlichen Literatur), Berlin.
VÖLKER W. 1958: Kontemplation und Ekstase bei Pseudo-Dionysius Areopagita Wiesbaden.
WLOSOK A. 1960: Lactanz und die Philosophische Gnosis. Untersuchungen zur Geschichte und Terminologie der gnostischen Erlösungsvorstellung. (AHAW) Heidelberg.
WOLFSON J. PHILO 1947: Fondation of Religious Philosophy in Judaism, Christianity and Islam. Cambridge.
YOUNG FR. 1999: „Greek Apologists of the Second Century.” In Edwards M. – Goodman M. – Price S. 1999: 81–104.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave